Hatályon kívül helyezték a pénztártörvényt (frissítve)

Az Országgyűlés a kormány döntését követően sürgősséggel tárgyalt az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatát célzó törvényjavaslatról, amelynek név szerinti végszavazását hétfőn tartották a Parlamentben. Az előterjesztés indoklása szerint a törvény hatályon kívül helyezése után visszaáll az annak elfogadása előtti társadalombiztosítási rendszer, és jogutód nélkül, kényszer-végelszámolással megszüntetik a nemrégiben létrehozott, 22 egészségbiztosítási pénztárat. A honatyák végül nem a teljes jogszabályt vonták vissza; megmaradtak a felügyeleti tanács összetételére, az intézményi és a betegforgalmi listára, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Ezek elhagyása ugyanis - mint Székely Tamás egészségügyi miniszter már a törvény sorsáról folyó vitákban többször utalt rá - egyes területek szabályozatlanságát eredményezte volna.

A törvényt annak decemberi első elfogadását követően Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, kisebb változtatásokat követően februárban azonban a társadalmi tiltakozás dacára újra-elfogadta az akkor még létező MSZP-SZDSZ koalíció. A március 9-i, a vizit- és kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazást követően azonban újabb tárgyalások kezdődtek a kormányzó szocialisták és liberálisok között, majd az SZDSZ Horváth Ágnes menesztésének apropóján a koalícióból való kilépés mellett döntött, így azonban egyes források szerint a pénztárak kisebbségi tulajdonosi szerepébe várt nagytőke "elbizonytalanodott" az új helyzetben.

A kormány Székely Tamás új egészségügyi miniszter javaslatára - a szocialisták többségének egyetértésével - döntött arról, hogy kezdeményezi a törvény hatályon kívül helyezését, amely kezdetektől fogva a kritikák kereszttüzében állt. Az MDF, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal és egy magánszemély az Alkotmánybírósághoz is fordult, hogy a testület semmisítse meg a jogszabályt.  Bár AB-döntésre már nem lesz szükség, a magántőke bevonását három évre megakadályozhatja egy házaspár kezdeményezése. A pártpolitikai harcokkal párhuzamosan ugyanis két magánszemély, Albert Zsolt és felesége aláírásgyűjtésbe kezdett az egészségbiztosítás tervezett privatizációja ellen. Az Országos Választási Iroda közlése szerint összegyűlt a törvényben meghatározott számú 200 ezer hiteles aláírás a referendum kiírásához, így várhatóan ősszel népszavazás lesz ebben a kérdésben.

Az elmúlt hónapokban az MSZP-n belül is vita volt arról, hogy a pénztártörvényt módosítani kell-e, visszavonni vagy új jogszabályt alkotni. A módosítás mellett érvelők elképzelései szerint a 18 megyei és négy a fővárost és Pest megyét lefedő egészségbiztosítási pénztár helyett hét regionális pénztár jött volna létre, 100 százalékos állami tulajdonban, magántőke nélkül. Ez a javaslat azonban - átmenetileg legalábbis - biztosan lekerült a napirendről, bár Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa a Világgazdaság nemrégiben tartott 16. konferenciáján - ahol a miniszter hivatalosan is bejelentette a törvény visszavonását - nem zárta ki annak lehetőségét, hogy tárgyalásokat követően még újra előkerülhet ez az elképzelés. Egy másik lehetőség az, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 100 százalékban állami tulajdonú, zártkörű részvénytársasági formában működne tovább - legalábbis így nyilatkozott Vojnik Mária államtitkár szerdán a Napi Gazdaságnak. Egyelőre csupán tehát annyi látszik biztosnak, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően vannak és lesznek is egyeztetések az egészségügyben, valamint, hogy az egészségbiztosítást érintő új koncepciót csak ötpárti egyeztetést követően terjesztik az Országgyűlés elé. A korábbi bejelentés szerint Székely Tamásnak június 30-ig kell elkészülnie a tervezettel, s őszre várható új egészségbiztosítási koncepció.

k. a.

Nem választották meg Baka Andrást

Az Országgyűlés hétfőn elutasította a köztársasági elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára. Baka András nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A képviselők 170 igen szavazattal, 191 ellenében utasították el Bakát, akit Sólyom László köztársasági elnök április 30-án jelölt főbírónak. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének, Lomnici Zoltánnak  június 24-én jár le a hatéves megbízatása. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a hétfői szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja Baka András megválasztását, a Fidesz és a KDNP támogatásáról biztosította a főbírójelöltet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács május 6-án arról adott tájékoztatást, hogy nem támogatja Baka Andrást, az öt táblaelnök később viszont egységesen kiállt a főbírójelölt személye mellett. Nem választották újra a honatyák Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost sem, a parlament megválasztotta ugyanakkor Fülöp Sándort  zöld ombusdmannak. Újabb szavazás már csak ősszel várható.

MTI; Magyar Rádió