Hatalmas összegeket hagynak az állam zsebében a betegek

Körülbelül 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, ehhez képest az egészségpénztárak egymilliós taglétszáma nem tűnik soknak. Mi fogja vissza a növekedést?

Egyrészt a nyugdíjpénzárak és az egészségpénztárak fékezik egymást, a 150 ezer forintos adókedvezményt ugyanis összevontan használhatják fel a tagok, így egyre inkább szükség lenne a megemelésére. A nyugdíjpénztárakra vonatkozóan az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége készített egy kutatást, amelyben azt vizsgálta, mennyi lehet a potenciális, még toborozható létszám, figyelembe véve, hogy kiesnek azok, akiknek van pénzük, de nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, mert 25 év alattiak vagy 65 felettiek, esetleg már kihasználják a gyermekek után járó adómentességet. A felmérés szerint mindössze 500 ezer fő azoknak a száma, akikkel bővíthető lenne még a pénztár, ami nagyon csekély szám. Tovább rontja a helyzetet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a munkáltatói oldalon nincs igazi kedvezménye a pénztáraknak. Sajnos mindezek miatt előfordul sok esetben, hogy az állam pont azokat nem támogatja, akiknek igazán nagy szükségük lenne arra, hogy dedikált forrásból egészségügyi vagy nyugdíjkiadásokat finanszírozzanak.

Összehasonlításként: 2012-ben a pénztárak bevételének 80 százalékát a munkáltatók adták, miközben ez a szám most 15 százalék körül van. (...)

Meglepően olcsó a Prémium havi 185 forintos egészségbiztosítása, de más fix havi díjas szolgáltatások is kifejezetten kedvező áron vehetők igénybe. A tagok mennyire és mire használják ezeket?

Van egy alapértelmezett csomagunk Védőháló néven, amely most is közel 180 ezer tagunkat biztosítja. A szolgáltatást a piacon elsőként vezettük be közel tíz éve, és nevetségesen alacsony ára ellenére több százezer forintért vehet igénybe különféle egészségügyi szolgáltatást (CT, MRI, endoszkópia, labor, ultrahang, egynapos sebészet) a biztosított pénztártag. Vannak kifejezetten járóbeteg-egészségbiztosítások is, amelyeknek nagyjából 1500 előfizetője van 6-8 ezer forintos havidíjért. Eziránt is megnőtt az érdeklődés az elmúlt egy évben. Komoly potenciált látunk abban, hogy a jövőben is kihasználjuk a nagy vásárlóként megszerezhető előnyöket a biztosítási piacon. (...)

Évek óta gyógyszerre költenek a legtöbbet a tagok, ez idén is így van?

Nálunk már többet költenek klasszikus egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyszerre. De ez a kettő arányaiban hasonló: az előbbi 37, az utóbbi 35 százaléka a kiadásaiknak. Kiemelkedő a fogászati költség is 12-13 százalékkal.

Korábban lakásrendelők sokasága üzemelt a szürkezónában. Érzékelhető az egészségpénztárak révén a fehéredés?

Mindenképpen, hiszen akinek van egészségpénztári számlája – változó sikerrel –, igyekszik számlát kérni az egészségügyi kiadásairól. Nincs becslésünk a szürke- vagy feketezóna nagyságáról, de biztos, hogy javuló a tendencia, mivel egyre több helyről kapunk számlát. Még mindig vannak azonban olyan orvosok, fogászati rendelők, amelyek üzemeltetői nem akarnak szerződést kötni az egészségpénztárakkal.

 A teljes beszélgetést ITT olvashatja