Háromból két magyar kizárólag magánorvoshoz járna
A 25-55 év közötti magyarok 68 százaléka kizárólag a magánegészségügyet venné igénybe, ha erre rendelkezésre állnának az anyagi forrásai – állapította meg friss felmérésében az Allianz Hungária.
Magyarországon még mindig inkább tűzoltás jelleggel kezeljük az egészséget: akkor megyünk orvoshoz, amikor már fájdalmunk van. Az Allianz Hungária kutatása[1] is arról árulkodik, hogy miközben a prevenció gondolata kifejezetten vonzó az emberek számára, a gyakorlatban kevesen építik be az életükbe a rendszeres szűréseket.
A kutatás szerint az egészségbiztosítás és a megelőzés fogalma ráadásul sokaknál még mindig nem egyértelmű, miközben a prevenciós szemlélet – vagyis, hogy a biztosító a betegségek megelőzésében is szerepet vállal – azonnali pozitív visszhangot kapott a válaszadók körében.[2]
Halogatunk, tehát vagyunk
A legnagyobb probléma az, hogy az egészségünket érintő saját döntéseink fő vezérelve a halogatás.
A biztosításokra, így az egészségbiztosításokra is, az a jellemző, hogy az ügyfelek nem a hasznosságát kérdőjelezik meg, hanem az időszerűségét – szögezi le Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője. Ezt a notórius „majd később” szemlélet aztán sok esetben egészen addig kitart, amíg egy betegség vagy rossz tapasztalat fel nem gyorsítja a döntést.
Pedig a megelőzésnek ideális esetben már jóval korábban kellene kezdődnie. Egy átlagos, 35 év feletti nőnek és férfinak is több olyan szűrővizsgálat javasolt, amelyeket évente vagy kétévente érdemes elvégezni. Ilyen például a vérnyomás- és vércukorszint-ellenőrzés, a koleszterinszűrés, illetve a hasi ultrahang. Nők esetében 40 év felett rendszeressé válik a mammográfia és a méhnyakszűrés, míg férfiaknál 45 év felett a prosztataszűrés is bekerül az éves rutinba. Mindkét nemnél ajánlott a vastagbélrák-szűrés 45-50 éves kortól, valamint a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.
A magánegészségügy a többség számára luxus
A kutatás szerint a megkérdezettek többsége rendszeresen tapasztal problémát az időponthoz jutásnál az állami rendszerben: erről a válaszadók 83 százaléka számolt be. A kedvezőtlen tapasztalat valamivel jellemzőbb a nőkre, a 30 és 50 körüliekre, az alacsonyabb végzettségűekre és a kedvezőtlenebb anyagi helyzetűekre. Szintén magas (78%) azoknak az aránya, akik számára gyakran jelent nehézséget a megfelelő szakorvos megtalálása.
Ezért nem is véletlen, hogy sokan fordulnának a magánegészségügy felé: a válaszadók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak magánorvoshoz járna, ha anyagilag megengedhetné magának. Csakhogy egy éves alapszűrőcsomag ára nagyjából 150 ezer forinttól indul, egy átfogóbb ennek a duplája is lehet, az igazán komplex kivizsgálások pedig a többszörösére rúghatnak. Ha valaki a korosztályának javasolt összes vizsgálatot magánúton végeztetné el évente, ez akár több százezer forintba is kerülhet.
A kutatás arra is rámutat: bár sokan drágának tartják a biztosításokat, a többség valójában nyugalmat vásárol velük. Ez az egészségbiztosítás esetében különösen kézzelfogható: nem kell heteket várni egy vizsgálatra, nem marad el a kontroll, és nem kell mérlegelni, hogy belefér-e a következő szűrés. A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e prevencióra, hanem az, hogy mikor lépünk.
Ha időben beépítjük a rendszeres szűréseket az életünkbe, hosszabb távon nemcsak egészségesebbek lehetünk, de az anyagi helyzetünket is stabilizálhatjuk. Az egészségbiztosítás tehát egyre kevésbé extraszolgáltatás, sokkal inkább az öngondoskodás egyik tudatos eszköze.
[1] Az Allianz Hungária Zrt. megbízásából az NRC 2026 februárjában végzett online kérdőíves felmérést a 25-55 éves internetező lakosság körében, 1000 fős mintán. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója alapján.
[2] A kutatás kvalitatív szakaszában lezajlott 6 db 4 fős fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalatai alapján levont következtetés.
