Hamarosan már a 40-70 éveseket hívják mellrákszűrésre
Az előző évtizedben nem emelkedett a mellrákkal diagnosztizáltak száma Magyarországon, de drámaian, 30%-kal megugrott a fiatal, 50 év alattiak érintettsége.1 Biztató, hogy javultak a túlélési esélyek 2011 óta, egyebek között a szűrésnek és a modern terápiáknak köszönhetően, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy minél kevesebb nő veszítse életét ebben a betegségben. Magyarországon a mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, élete során minden 8-9. nőt érinthet.
Több mint húsz éve szervez figyelemfelhívó sétát az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen az Egészségért egyesület. Idén október 8-án, vasárnap várják az érintetteket, betegeket, gyógyultakat, családtagokat a délutáni előadásaikra és az este 7-kor induló sétájukra a felújított Lánchídon.
Dr. Mühl Dorottya, a Semmelweis Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szakorvosa a rendezvényhez kapcsolódóan elmondta: „a modern terápiáknak köszönhetően folyamatosan javulnak a túlélési esélyek, de ehhez elengedhetetlen, hogy a beteg minél előbb bekerüljön az egészségügyi ellátórendszerbe és a lehető leggyorsabban megkapja a szükséges ellátást. Az új terápiák az életminőségben is javulást hoztak, a betegség típusától függően már nem a kemoterápia az egyetlen módja a gyógyulásnak” – tette hozzá a klinikai szakorvos.
Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke arról beszélt: „a friss kutatási eredmények alátámasztják és igazolják, hogy helyes döntés a jelenleg a 45-65 év közötti korosztály tagjait érintő állami népegészségügyi szűrést kiterjeszteni a 40-70 évesekre is. Ebben egyetértés van a szakma és a döntéshozók között, ennek köszönhetően hamarosan életbe léphet az új rendszer. Addig is nagyon fontos, hogy a 45 év alattiak ne higgyék el, hogy valaki túl fiatal a mellrákhoz, a 65 év fölöttiek pedig akkor is menjenek el évente, önként szűrésre, ha már nem hívják őket”.
Dr. Balázs Máté Ádám, a Semmelweis Belgyógyászati és Onkológiai Klinika rezidens orvosa elmondta, hogy: „a terápiák sikerességét nagyban befolyásolja a betegek terápiahűsége és az orvos-beteg kommunikáció minősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint a gyógyulás és a biztonságos betegellátás érdekében minél jobban be kell vonni a saját egészségét érintő döntésekbe a beteget is, és fontos, hogy a beteg mindig tudja és tájékozott legyen azzal kapcsolatban, hogy mi, mikor, miért történik vele. Emellett a családtagokkal, betegszervezetekkel való intenzívebb együttműködés is javítja a megértést és a partneri viszony kialakulását orvos és beteg között, ezáltal növelve a terápia sikerét.”
Becslések szerint világszerte 528 ezer fiatal, 45 év alatti nő él mellrákkal, ezért 20 nemzetközi szervezettel közösen átfogó globális felmérés indult Projekt528 néven az érintettek, a gondozók és a támogató egészségügyi szolgáltatók szükségleteinek megismerésére. Ennek alapján ajánlásokat dolgoznak ki a hiányosságok megoldására az életminőség javítása érdekében. A kérdőív magyar nyelven az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület honlapján érhető el.
Az idei „Lánchídi sétán” a mellrák elleni mozgalom egyik nagykövete is részt vesz. Túróczi Réka az érintettsége miatt is fontosnak tartja a figyelemfelhívást. Meggyőződése, hogy a kockázatok csökkentésének egyik fontos alapja a rendszeres mozgás, a tudatos, egészséges életmód és az önmagunkra való odafigyelés.
1Kiss Z és Kocsis J és munkatársai, Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the Covid-19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020, Front.Oncol.13:1182170. doi:10.3389/fonc.2023.1182170. Supplementary Figure 1.
Az egyesületről:
Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen 2002 óta szervezi a figyelemfelkeltő rózsaszín „Lánchídi sétákat” azzal a céllal, hogy felhívja a társadalom figyelmét a betegségre. A 23 kisebb és nagyobb partnerből álló Összefogás azon dolgozik, hogy Magyarországon minél többet tudjanak a nők az emlőrák betegségről, a korai felismerés létfontosságú szerepéről, a korai felismerés életkor és rizikófaktorok szerinti módjáról.
