Hálapénz a háziorvosnál
A családorvosjelöltek egyre nagyobb hányada utasítja el a hálapénz minden formáját – derül ki a Magyar Idők összeállításából.
Három éven belül kétszer is szondázta a hálapénz megítélését a gyakorló és a leendő családorvosok között a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete, illetve Családorvosi Tanszéke. Győrffy Zsuzsa és Torzsa Péter vezetésével 2014-ben és 2015-ben 363 családorvost és 180 családorvos-rezidenst, tavaly pedig újabb 152 leendő háziorvost kérdeztek meg – írja a Magyar Idők.
Az első, kicsit több, mint egy évvel ezelőtt publikált vizsgálatuk is azt mutatta már, hogy a leendő családorvosok nagy arányban utasítják el a paraszolvenciát, akkor 38 százalékuk mondott nemet annak minden formájára. Mostanra még erőteljesebbé vált a tiltakozás, immár 50 százalékra emelkedett a paraszolvenciaellenesek aránya. A gyakorló háziorvosoknál 19,7 százaléknyian voltak azok, akik azt válaszolták, hogy a hálapénz nem fogadható el.
A következő generációk tehát egyértelműen nagyobb arányban utasították el a hálapénzt, mint a már dolgozó családorvosok. Különbség közöttük az is, hogy a háziorvos-rezidensek közül azok, akik még hajlandók együtt élni a hálapénzzel, kisebb összeget tartanak elfogadhatónak, illetve nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák, mint idősebb kollégáik. A „megengedőbbek” többsége alkalmanként és a végzett munkától függően maximum ötezer forintot tart elfogadhatónak (ennyit mondott a háziorvosok 40,6 és a rezidensek 37,2 százaléka). Egyértelműen kirajzolódott ugyanakkor az is, hogy a beteg (vélt) anyagi helyzete dönti el, elfogadja-e az orvos a hálapénzt.
