„Ha mi elbukunk, a betegek veszítenek”

„Miért nem Magyarország Európa gyógyszer- és eszközgyára, vagy éppen kórháza?” – teszi fel a kérdést a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az egészség-gazdasági elképzeléseiket fejtegetve az interjúban, alább azonban a beszélgetés egy másik részét idézzük:

„– A magyar egészségügy problematikájának alfája és ómegája a bérek kérdésköre lenne?
– Nem. De ha felállítunk egy tízes skálát arról, hogy milyen sorrendben kell beavatkozni azért, hogy a betegek a lehető legjobb és legtöbb ellátást kapják, a bérrendezés az első annak érdekében, hogy a szakemberek itthon maradjanak. Hiába van 21. századi műszerünk és csillogó falak, ha nincs, aki gyógyítson. S persze fontos a finanszírozás is, ami tényleg csak pénz kérdése: ha hiányzik hetvenmilliárd forint, akkor ha van pénz, a kormány beteszi a rendszerbe. Elég csak a kórház-konszolidációkra gondolni. Mindezt pénzzel és a finanszírozás átvilágításával, racionalizálásával meg lehet oldani, de ha elveszítünk egy szakembert, az már nem csak pénzkérdés. Egy jó szakorvos kiképzése körülbelül 15 év. A szakemberhiányt nem lehet pótolni egyik pillanatról a másikra. Hiába kapunk észbe pár év múlva, hogy baj van. Késő lesz. A társadalomnak meg kell érteni, ez nem „csak” egy bérharc, ez egy élhető egészségügyért folyó harc. Ha mi elbukunk, valójában ők, a betegek veszítenek. Fontos, hogy támogassanak bennünket.

– A bizalmat nem lehet csak úgy felépíteni. Az ember bemegy rendelésre, és nem tudja eldönteni, hogy mikor a nagyobb tahó: ha előveszi a borítékot, vagy ha nem. Pusztító szituáció. Mit szól az időről időre kirobbanó hálapénzes botrányokhoz? Szeptemberben tíz szülész-nőgyógyászt ítélek pénzbüntetésre. Csúnya ügy.
– Ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a hálapénzrendszert meg kell szüntetni, mert ezáltal teljes bizonytalanságban élünk. Azon orvoskollégáknak, akik esetleg ellenzik a hálapénzellenes küzdelmünket, észre kell venniük, hogy csapdahelyzetbe kerültünk. Olyan a jogszabályi környezet, hogy bármikor, bárkit bíróság elé lehet állítani még utólag adott paraszolvencia elfogadása kapcsán is. Illetve a Magyar Rezidens Szövetség beadványának és a legfőbb ügyész konstruktív hozzáállásának köszönhetően a közeljövőben meg kell szülessen az új jogszabály, ami feloldja a jogbizonytalanságot az utólag elfogadott hálapénzzel kapcsolatban. A szerencsés az lenne, ha a hálapénz minden formája tiltottá válna, és a szaktárca megkapná azt a politikai és gazdasági mozgásteret, hogy a jogszabály hatályba lépéséig olyan keretrendszert hozzon létre, ami mentén ez a gyakorlatban is kivitelezhető. Ennek a keretrendszernek az alapja a bérrendezés.

– Újra megindult az elvándorlás. A korábbi ösztöndíjak bevezetése, a béremelések mennyire voltak eredményesek?
– A Markusovszky-ösztöndíj, valamint a hiányszakmás pótlék nagyon fontos lépések voltak. Ezeket az intézkedéseket tűzoltásnak tekintjük, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a szakorvosjelölt megdolgozik a pénzéért. Így nem ösztöndíjat kell neki adni, hanem béremelést. Ez a rezidensek véleménye.

– Túl sok lehetőség nem volt egy nagyságrendileg komolyabb bérrendezésre.
– Bérrendezésre lehetőség mindig van. A kérdés az, hogy az aktuális döntéshozónak mi a prioritása. Elfogadtuk, hogy abban a helyzetben erre volt mozgástere az akkori szaktárcának. A 29 év alattiak elvándorlása mérséklődött, sőt szignifikánsan csökkent 2012–13-ban, ez okozta a teljes létszámban bekövetkező csökkenést, viszont az idei év első félévét összevetve a tavalyi esztendő első félévével, újra megugrást látunk annak ellenére, hogy mindenki természetesnek veszi, hogy 2014-ben is lesznek ösztöndíjak. Az is igaz, hogy pontos számokról még nem tudunk semmit. Ez a helyzet azt jelenti, hogy a rezidensek már csapdának érzik az ösztöndíjakat, mert nem lépett tovább a kormányzat. Ez magyarázza az elvándorolni kívánók számának emelkedését. A Markusovszky-generáció nem kapott megfelelő választ arra, hogy mi lesz a szakvizsga után. Illetve megvan a válasz: a béred a felére csökken, miközben a felelősséged hatványozódik. A szakorvosi bérek meg sem közelítik a Markusovszky-ösztöndíj, a hiányszakmás pótlék, illetve a kétlépcsős bérrendezés összegét. Tehát ez a 275 ezer forintos minimum kell legyen a következő lépés. Ennyit kell keressen – ügyeletek nélkül – egy szakorvos ahhoz, hogy elérje egy, az ösztöndíjjal, illetve a hiányszakmás pótlékkal kiegészített rezidens bérét.

– Ez nagyon komoly bérfeszültség.
– Egy kórházigazgató szájából hangzott el, hogy a már említett pótlékokkal együtt a rezidens jóval többet keresett, mint a tutora, vagyis a rezidens oktatója. Mi ezt nem gondoljuk bérfeszültségnek. Mindenkinek megvan a lehetősége, a tárgyalási pozíciója, hogy egy munkáltatótól annyi fizetést kérjen, mint amennyit megérdemel. Szokjunk le a szomszéd fűje mindig zöldebb hozzáállásról. Ne azért kérjen egy szakorvos több bért, mert egy rezidens többet keres. Azért kérjen béremelést, mert azt megérdemli” – olvasható az mno.hu-n.