Gyógyszerhamisítás: nem minden arany...

Bár a szakemberek még mindig adósok annak pontos meghatározásával, hogy mit tekinthetünk hamisított gyógyszernek, e termékek hat jellemzőjét azonban mindegyikük elfogadja, derült ki a Medical Tribune, „Nem minden arany…” című, a gyógyszerhamisítás témakörét áttekintő csütörtöki konferenciáján. Azokat a tablettákat tehát mindenképp hamisítványnak tekintik, amelyikben a szükségesnél több, esetleg kevesebb hatóanyag van, vagy egyáltalán nem tartalmaz hatóanyagot, netán más – vagy kimondottan mérgező – anyagot tartalmaz, s végül: szabálytalan eljárással készítették.

Az ügy fontosságát leginkább a számok bizonyítják. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a világ gyógyszerforgalmának pontosan hány százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelme – a többség 10 százalékra teszi -, abban viszont teljes az egyetértés, hogy ez jelenleg a legdinamikusabban fejlődő illegális piac, amely már megelőzte a hamis cigaretták évi 20 milliárd dolláros bevételét, s a maga 35 milliárd dollárjával erősen közelíti az éves drogbiznisz 50 milliárd dolláros forgalmát. Ráadásul az utóbbival szemben nagy előnye, hogy lebukás esetén – ha egyáltalán sor kerül erre – lényegesen kisebbek a büntetési tételek, még az is megesik, hogy csupán pénzbírságot von maga után.

Az Európai Unió országai is „szennyezettek” hamisítványokkal, derült ki a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke – s egyben a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese – előadásából. Dr. Bendzsel Miklós adatai szerint 2006-2008 között az unióban 6,5-szörösére nőtt a hamis gyógyszerek lefoglalásának száma, az elkobzott, vámhatósági raktárakba kerül pirulák mennyisége pedig 2.8-ról 8.9 millióra emelkedett. Ugyancsak a vámhatósági adatokból derül ki, hogy e termékek legfőbb forrásai – legalábbis egy tavalyi jelentés szerint – India, Szíria, az Egyesült Arab Emírség, Ukrajna, s csak ezt követően Kína. Az utóbbiak esetében külön érdekesség például, hogy Nagy-Britanniában több hamisítványt készítenek helyben a kínaiak, mint amennyit anyaországukból importálnak. Az ipari jellegre egyébként mi sem jellemzőbb, mint az az eset, amikor Dél-Londonban egy olyan üzemet lepleztek le, amelyikben naponta 30 ezer csomag hamis gyógyszert állítottak elő. A Pfizer jogi igazgatója, dr. Budai J. Gergő szerint ez volt eddig a legnagyobb fogás.

Az persze nem véletlen, hogy a Pfizer képviselője szót kap minden hasonló programon, s hogy jelentős mértékben támogatta-támogatja a HENT működését. A hamisítványok „királya” ugyanis a cég egyik vezérterméke, a potencianövelő Viagra. 2005-ben például a lefoglalt hamisítványok 70 százalékát ennek álvariánsai tették ki.

Az Európai Unió úgy tűnik elég Janus-arcúan viszonyul a gyógyszerhamisításhoz. Míg az Európai Bizottság alelnöke, Günter Verheugen fontosnak tartja a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet, mások inkább a piaci szabadság mellett kardoskodnak. Ráadásul az uniós hivatalok és bizottságok hamarosan új vezetőket kapnak, így az alelnök három intézkedéscsomagot is tartalmazó direktíva tervezete egy ideig vélhetően íróasztal fiókba marad.

Magyarországon meglehetősen sajátos helyzet alakult ki. Mivel nálunk a gyógyszerforgalmazás egy igen szigorúan szabályozott és ellenőrzött, zárt láncban történik, így a patikákban – szemben például Németországgal! – nem fordulnak elő hamisítványok. Újságok hirdetése alapján, s az interneten azonban bárki, bármihez hozzájuthat. Erről többek között a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének munkatársai győződhettek meg, amikor az utóbbi forrásokat szondázták meg. Paracetamolt és Viagrát rendeltek. S bár az előbbi annyi és olyan hatóanyagot tartalmazott, mint amennyit kell – bár nem árt tudni, hogy túlfogyasztása májtoxicitást okoz! – átlagos DDD-re számolva több, mint háromszoros áron jutottak hozzá – mondta dr. Bősze Gergely a próbavásárlásokról szóló beszámolójában. Két hazai apróhirdetés nyomán rendeltek Viagrát, amelyek származási helyéül ugyan az Egyesült Királyságot illetve az Egyesült Államokat tüntették fel, ténylegesen azonban Indiából érkeztek. 


 

MO - Horváth Judit