Gyógyszergyári meglepetés a finisben
Az egészségügyi salátatörvényhez az utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott módosító javaslat miatt a két tőzsdei gyógyszergyártó valószínűleg kevésbé jár majd rosszul, mint amire a korábbi verzió alapján számítani lehetett.
Érdekes helyzetet teremtett a tőzsdei gyógyszergyártók számára a hétfőn elfogadott egészségügyi salátatörvényhez a zárószavazás előtt benyújtott, majd elfogadott módosító javaslat (Napi Gazdaság, 2011. június 28., 5. oldal). A három módosító közül az alkotmányügyi bizottság által jegyzett 105-ös számú kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a gyártókat, amelyeknek az üzleti éve nem esik egybe a naptári évvel − az Egis pont ilyen. Emellett egy olyan sávos rendszert vezet be, amely azt a gyártót jutalmazza, amelynek magyarországi kutatás-fejlesztési (k+f) költése magasabb.
A törvény úgy rendelkezik, hogy júliustól az adott cég gyógyszereire eső gyógyszerár-támogatás termelői árral arányos részének 20 százalékát kell befizetnie a gyógyszerkasszába. Ez a kötelezettség azonban csökkenthető − pontosabban visszaigényelhető − a gyógyszergyár által bizonyos szabályok szerint kalkulált 2010-es k+f ráfordítások függvényében.
A bizonytalanság esést hozott
Eddig a gyártók a befizetéseik száz százalékát visszaigényelhették, ha a
k+f költésük magas volt, a múlt év végén azonban egy módosítás a visszaigénylés
forrását elvonta, bizonytalanságban hagyva a szektort és a befektetőket egyaránt.
Részben ez okozta a gyógyszerrészvények árfolyamesését. A Richter és az Egis
eltérően értelmezte a helyzetet: a nagyobbik gyártó várakozásaiban nullán
szerepeltette a visszaigénylés összegét, az Egis viszont száz százalékon
hagyta.
A múlt héten ismertté vált módosítás ezt úgy finomította, hogy a 2011-es befizetések vonatkozásában nem szűnik meg teljesen a visszaigénylési lehetőség, de a befizetések legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. A javaslatot az országgyűlés ugyancsak hétfőn, ám sorrendben hamarabb fogadta el.
Ezt követően azonban ugyancsak jóváhagyta a 105-ös számú módosítót, amely százszázalékos visszaigénylési lehetőséget biztosít a befizetésekből, amennyiben az adott gyártó bizonyos szabályok szerint számított 2010-es k+f költései meghaladják a 2011-es támogatás termelői árral arányos részének 70 százalékát. Egyszerűbben, ha egy gyógyszercég a gyógyszerei állami támogatására jutó összeg legalább 70 százalékát kutatás-fejlesztésre fordította, akkor a teljes 20 százalékos befizetés visszaigényelhető.
Mit jelenthet a változtatás?
A Richter esetében 27 milliárd forint volt az éves k+f költés, és ugyan azt nem lehet pontosan tudni, hogy a törvény által alkalmazandó speciális számítási mód ezt mennyivel csökkenti, ám ez így is bőven meghaladja a szakértők szerint mintegy 15 milliárdos termelőiár-arányos támogatás nemcsak 70, de akár a száz százalékát is. A Richter így jó eséllyel az e címen 2011-ben befizetendő 2,3 milliárd forintot teljes egészében visszaigényelheti.
Az Egisnél a támogatás magasabb, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg pedig alacsonyabb a Richterhez képest, de lehetséges, hogy a 70 százalékos határt a kisebbik gyógyszergyártó is teljesíti. Ez nagyon jó hír lenne az Egisnek, hiszen forgalmának jóval nagyobb hányadát teszi ki a hazai piac, ráadásul a mostani módosító nélkül aligha menekült volna meg egy brutális profit warningtól.
A helyzet azonban nemcsak azért bonyolult, mert a gyógyszergyárak még maguk sem számolták ki, hogy valójában mekkora visszatérítésre lesznek jogosultak, akadnak ugyanis jogértelmezési kérdések.
A két elfogadott módosító ugyanis ellentmond egymásnak: az országgyűlés először az 50 százalékos verziót fogadta el, majd pedig a sávosat. A gyártók így maguk is bizonytalanok és várják a Magyar Közlöny megjelenését a végleges törvényszöveggel, amelyben fel lesznek oldva az ellentmondások. A logika azonban azt diktálja, hogy az időben későbbi módosító fejezte ki a honatyák valódi akaratát, vagyis a két tőzsdei gyártó számára kedvezőbb verzió léphet életbe.
Ez azonban csak az idei év vonatkozásában szabályozza a kérdést, a jövő évi befizetések visszaigényelhetőségéről új szabályozás készül majd, vagyis az ezzel kapcsolatos bizonytalanság nem szűnik meg. Emellett továbbra is jelentős kockázatot hordoznak a Széll Kálmán tervnek a gyógyszerkasszára vonatkozó megtakarítási előírásai.
