Gyógyszergyári hírek

Gyártók a gyógyszerreformról
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) január 16-án közös sajtótájékoztatót tartott az elmúlt hónapokban kidolgozott és elfogadott gyógyszerreformról. A két szervezet szerint a csak a költségvetés számára kedvező intézkedések lehetetlenné teszik a betegek megfelelő minőségű gyógyszerellátását, és semmilyen hatással nem lesznek a gyógyszerkassza költségeire, ellenben korlátozzák az orvosok és a betegek gyógyszerválasztási szabadságát.
A szervezetek úgy vélik, hogy a kormány különböző programjainak (Zöld Könyv, Konvergencia Program, Generikus Program) tervei nem állnak összhangban a konkrét intézkedésekkel, érdemben nem hatnak a gyógyszerpiacra, s feltűnő a reform kidolgozatlansága, mely mellőzi a hatásszámításokat is.
A gyógyszeripari szektor a támogatásokat szabályozó miniszteri rendelet azonnali módosítását tartja szükségesnek. Egyfelől véleményük szerint a javasolt állandó fixesítés és a felírási program oda vezet, hogy a legolcsóbb termék függvényében a betegek akár havi gyakorisággal terápiás váltásra kényszerülnek. Ennek jelentős többletköltségei (esetleges új mellékhatások, illetve laborköltségek) vannak, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára végső soron érdemi költségmegtakarítást nem jelent. Másrészt úgy vélik, hogy önmagában a legolcsóbb gyógyszer minden határon túlmenő preferálása miatt felborul a gyógyszerellátás biztonsága, ugyanis a rendszeres terápiaváltások okozta igényekhez egyetlen gyártó sem képes egyik napról a másikra alkalmazkodni.
A kollégákat a legolcsóbb gyógyszer felírásában segítő, jelenleg az OEP honlapján elérhető számítógépes programot sem tartják megfelelőnek, ugyanis arra ösztönzi az orvosokat, hogy ne a betegek egyedi szükségletei, hanem kizárólag az ár alapján hozzanak terápiás döntéseket. Emellett sok olyan minimális forgalmú készítmény szerepel benne, amely a patikákban valójában nem elérhető. (Lapzártánk előtti döntés, hogy a legolcsóbb szerek listáját ismét át kell tekinteni, elsősorban azért, hogy a „fantom” gyógyszerek lekerüljenek róla. Az OEP tájékoztatása szerint ez lapunk megjelenésének idejére valósulhat meg. Módosult az orvosok kötelezettsége is: a legolcsóbb szer kötelező felírása helyett tájékoztatni kell a beteget a gyógyszerválasztás lehetőségeiről, és a beteg döntheti el, marad-e régi, drágább gyógyszerénél. A döntést dokumentálni kell.) Problémásnak tartják azt is, hogy a program csak az azonos hatóanyagú szereket tudja együtt kezelni, az azonos terápiás területeken alkalmazott gyógyszereket nem, így nem ajánl fel olcsóbb, de más hatóanyagú készítményt, csak azonos hatóanyagút. (A sajtótájékoztató óta a program több felújítása is megjelent az OEP honlapján.) A szakma számára egyelőre nem ismert az sem, vajon az OEP honlapján szereplő program képezi- e az alapját az orvosoknak szánt szoftvernek is. Egyelőre nem létezik egységes szoftver, pedig azt elvileg január 1-jétől használni kellene.
A gyártók élesen bírálták az egészségügyi miniszternek a gyártók szankcionálására, illetve a gazdaságosan nem gyártható termékek további gyártására vonatkozó kijelentéseit is, hiszen a gyógyszerszektor is profitorientált ágazat, így a nyereségességi tényezők nem hagyhatók figyelmen kívül. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke emellett európai viszonylatban is példátlannak nevezte az orvoslátogatói díjak bevezetését, valamint a kassza hiányának gyártók általi, előre nem tervezhető feltöltését.
 Portfolio.hu

Kiugró termelékenység
A magyar gyógyszeripari alkalmazottak a termelékenység terén az európai élmezőnyben vannak, ebből a szempontból Írország után Magyarország az egyik legkedvezőbb befektetési helyszín. A szektorban egységnyi hozzáadott érték előállítása az Európai Unión belül hazánkban az egyik legolcsóbb; ebben még a jelentősen alacsonyabb munkabért kínáló Romániát és Bulgáriát is megelőzzük – áll az ICEG (International Center for Economic Growth) kutatóintézet ágazati jelentésében. Nemzetközi összehasonlításban a gyógyszeripari munkabérek alapján hazánk az alacsonyabb bérű országok csoportjához tartozik. Ennek ellenére a magyar gyógyszeripari bérek az új tagországok körében (Szlovénia mögött) a második legmagasabbak. A hazai munkaerő költsége még így is csupán negyedakkora, mint a listavezető Dániában.
Jelenleg mintegy 15 ezer személy – a feldolgozóiparban alkalmazottak nagyjából két százaléka – dolgozik a gyógyszeriparban. Számuk az elmúlt négy évben alig változott; jelentős részük szellemi foglalkozású. A négy legnagyobb magyarországi gyógyszergyártó csoportnál (Richter, sanofi-aventis, Egis, Teva) dolgozik a foglalkoztatottak mintegy négyötöde.
Portfolio.hu

Jönnek az inkretinmimetikumok
Megkapta az Európai Bizottságtól a forgalomba hozatali engedélyt november 21-én az első inkretinmimetikum (Byetta, Lilly/Amylin). A döntést az európai gyógyszerhatóság – 35 vizsgálat csaknem 4000 betegével szerzett tapasztalatokra alapozott – pozitív véleménye nyomán hozták meg. A gyártók reményei szerint a glukagonszerű peptid-1 (GLP–1) hormon hatásait utánzó exenatid hatóanyagú készítmény 2007-től lesz kapható az Európai Unió területén. A szubkután injekció formájában, penből, csak fix (5 vagy 10 mikrogrammos) dózisban adagolható szert 2-es típusú diabéteszben alkalmazhatják majd kiegészítő kezelésként, azoknál a betegeknél, akiknek szénhidrátanyagcseréjét metformin és/vagy szulfonamidok maximális dózisával sem lehet karban tartani.
Medical Tribune

Erősít a Novo Nordisk
Az idei év első felében a Novo Nordisk (NN) amerikai orvoslátogatóinak létszámát 1200-ról körülbelül 1900-ra emelik. Úgy vélik, ez kedvez majd az NN inzulinanalóg- portfoliójának – ezenkívül hosszú, gyors és kevert hatású inzulinjainak is. A képviselők nagy száma emellett reményeik szerint megkönnyíti majd új diabétesztermékeik piaci bevezetését – ilyen például a jelenleg a klinikai vizsgálatok III. fázisában lévő GLP-1 analóg liraglutid. Elsődlegesen az alapellátásban dolgozó orvosokkal veszik fel a kapcsolatot, de gyakrabban látogatják majd az endokrinológusokat is.
Nem sokkal korábban hozta nyilvánosságra éppen ellentétes előjelű döntését a Pfizer vezérkara: ők az eddiginél 20 százalékkal kevesebb orvoslátogatót kívánnak foglalkoztatni az USA-ban. Hasonló lépéseket tervezett a Glaxo- SmithKline is, amely korábban jelezte, hogy csökkenti ilyen pozíciójú munkatársainak számát, ha a Pfizer is így tesz. Mindezt sokan annak beismerésének tekintették, hogy a gyógyszeripar forgalmazási és marketingtevékenysége túlpörgött, és ideje volna visszafogni. A Pfizer és az NN helyzete azonban különböző. Előbbinek számos fontos szabadalma hamarosan lejár, és kutatási-fejlesztési tevékenységének hatékonysága is felvet bizonyos kérdéseket. Utóbbi viszont az elmúlt időszakban jelentős növekedést produkált az amerikai piacon, és igyekszik lépést tartani a kereslettel.
 Weborvos/Scrip

Torcetrapib-kudarc
Tizenöt évi kutatói munka és 800 millió dollár veszett kárba, miután a Pfizer december elején leállította új, HDL-koleszterin-szintet növelő hatóanyaga, a torcetrapib klinikai vizsgálatait és fejlesztését. Kiderült, hogy a szer hatására nőtt a mortalitás. A készítményt hamarosan törzskönyvezésre terjesztették volna, és a korábbi vizsgálati eredmények annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy már a gyártósort is megépítették. A vállalat részvényeinek értéke a bejelentést követően 10 százalékkal esett a nyugat-európai tőzsdéken. A 15 ezer beteg bevonásával 2004-ben megkezdett klinikai vizsgálatokat – magyar részvétel nélkül – 2009-ig folytatták volna. Tavaly decemberig 82 olyan beteg halt meg, aki atorvastatinnal (Lipitor, Pfizer) együtt kapott torcetrapibot, míg azok körében, akik csak atorvastatint kaptak, 51 halálesetet regisztráltak. Még tisztázatlan, mi okozta a magasabb halálozási arányt, ám annyi bizonyos, hogy szinte minden esetben kardiovaszkuláris kórkép állt a háttérben. A készítménnyel kapcsolatban egyébként már korábban is felmerültek kétségek: kiderült, hogy enyhén emeli a vérnyomást. A torcetrapib alapú szerekből az elemzők korábban 4,15 milliárd dolláros bevételt jósoltak a Pfizernek 2012-re. Nem utolsósorban azért fűztek hozzá nagy reményeket, mert a vállalat LDLkoleszterin- szintet csökkentő hatóanyagának, az atorvastatinnak a szabadalma 2011-ben lejár.
Index/Inforadio.hu/MTI

Generikumgyártás Merck nélkül?
A német Merck gyógyszer- és vegyipari konszern az utángyártott gyógyszereket előállító részlegének eladását fontolgatja. A Handelsblatt cégközeli körökre hivatkozó jelentése szerint az igazgatótanács már zöld utat adott a vásárló keresésének. A tavalyelőtt 1,8 milliárd eurós forgalmat és 238 millió eurós üzemi eredményt hozó generikumrészleg eladása után a vállalat az innovatív gyógyszerek gyártására kíván összpontosítani. Ezzel szembe megy az általános irányzattal: a nagy gyógyszergyárak többsége évek óta generikus gyártók felvásárlásával igyekszik bővülni, hogy jobb helyzetben versenyezhessen az Európa-szerte csökkenő állami gyógyszertámogatásokért. A bevételből adósságait is csökkentené a Merck, annál is inkább, mivel a Serono biotechnológiai konszern szeptemberben bejelentett átvétele miatt tartozásai mintegy kilencmilliárd euróra nőnek.
MTI/Mfor.hu

Vesekárosító lehet a Trasylol
A Bayer AG-nek a szívsebészetben a perioperatív vérzés és a vérfelhasználás csökkentésére használt szere, a Trasylol vesekárosodást okozhat, ezért a jövőben nagyobb körültekintéssel kell alkalmazni – adott ki figyelmeztetést két tanulmány eredményeire hivatkozva december végén az Egyesült Államok gyógyszer- és élelmiszerügyi hatósága, az FDA. A hatóság ajánlása szerint – amelyet az alkalmazási előiraton is fel fognak tüntetni – ezután csak azok kaphatják, akiknél fokozott vérzésveszély áll fenn, továbbá nem szedhetik majd azok, akiknek egy éven belül adták. Ha pedig valakinél már fennáll valamilyen vesekárosodás, a szer a haszon/ kockázat mérlegelése mellett lesz alkalmazható. Más klinikai vizsgálatok ugyanakkor megerősítették, hogy a szer nem emeli a halálozások, szívinfarktusok és a májműködési rendellenességek kockázatát.
Medical Tribune