Gyógyszerészek és orvosok a jobb adherenciáért
Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő programot indítottak a patikákban, számol be a most induló projektről a PharmaOnline.
A szakpolitika célja az egészségben töltött életévek számának emelkedése, amiben kiemelkedő szerepe van az adherenciának. Ezzel nyitotta előadását Csányi Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, hangsúlyozva azt is, hogy az ellátás minőségének javításában úgy a beteg-, mint a családorvos-gyógyszerész együttműködésnek nagy jelentősége van – számol be a PharmaOnline a XVI. Országos Patikanapról, ahonnan útjára indították az adherencia-javító programot.
Az egészségpolitikai programok alapvető eleme a praxisközösségek kialakítása, így uniós és központi forrásból korábban 51 közösség alakult a közép-magyarországi és a konvergencia régióban, amelyek komplex programokkal támogatják klienseiket az életmódváltásban. Év elején a kormány újabb 5,8 milliárd forintot biztosított a Három generációval az egészségért pályázatra, az összegből országszerte újabb 81 praxisközösség alakulhatott, amelyekben kötelezően megvalósítandó feladat a terápiás adherencia javítása, aminek érdekében a társulásoknak a területükön dolgozó gyógyszerészekkel is fel kell venniük a kapcsolatot – ismertette Csányi Péter.
A stroke és a miokardiális infarktus okozta halálozás csökkenésének hátterében álló tényezők közül a helyettes államtitkár a kiemelte a háziorvosi gyógyszeres gondozás szerepét, hangsúlyozva azt is, hogy a felnőtt és vegyes praxisok indikátorjegyzékébe bekerült a gyógyszeres terápia. A szakmapolitika fejlesztési tervei között egyébként szerepel az is, hogy a praxisok finanszírozásában hangsúlyosabb szerepet kapjanak a minőségi indikátorok.
A fegyelmezett gyógyszerszedés is közös felelősség, ám az uniós átlaghoz képest magas hazai halálozási arány – amelynek kockázati tényezői a dohányzás, a hipertónia, az egészségtelen étrend, az elhízás, valamint a magas vércukor és koleszterinszint – elsősorban prevencióval javítható. Ebben van kiemelt szerepe az adherenciaprogramoknak, de összességében az egészségkultúra növelése a céljuk – összegezte Csányi Péter.
Pilotok és eredmények
Tavaly három területen indult adherenciajavító pilotprogram a gyógyszertárakban. A Magyarar Tüdőgyógyászati Társaság (MTT) a betegség gyakori előfordulása miatt javasolta, hogy ezek közül az egyik a COPD legyen, hiszen – mint prof. dr. Kovács Gábor, a szervezet elnöke, és a pilotprogram koordinátora a szimpóziumon fogalmazott – a betegek kezelésének kulcskérdése az együttműködés. Nem mindegy ugyanis, hogy az inhalatív kezeléshez milyen készüléket kap a beteg, hogy azt tudja-e használni.
A szakorvosi hálózat 193 ezer COPD-s beteget tart nyilván, ám a professzor szerint a hazai dohányzási szokások ismeretében a korai stádiumban lévők száma valójában 500-600 ezer lehet. A COPD regiszter adatai arra utalnak, hogy a betegek mindössze 25 százaléka működik együtt adherens magatartással a terápia során, ennek az aránynak a javítására szövetkeztek a gyógyszerészekkel közös programban, ahol a kommunikációra és a személyre szabott betegoktatásra helyezték a hangsúlyt.
Ennek jegyében a gyógyszerészek már az elmúlt időszakban is rendszeresen találkozhattak pulmonológiai témájú cikkekkel, ahogyan a pácienseket is igyekeztek elérni a COPD-ről szóló kiadványokkal. A további ötletek között szerepel, hogy a gyógyszertári blokkon jelenjen meg néhány tőmondat, például a bázisgyógyszerek folyamatos alkalmazásának szükségességéről, ha a COPD kezelésére szolgáló szert váltanak ki. Az MTT vállalni tudná néhány rövid, professzionális tájékoztatófilm elkészítését is, amelyeket folyamatosan lejátszanának azokban a patikákban, ahol erre lehetőség van.
Jövőre esedékes a COPD irányelv megújítása, ennek előkészítését közösen kezdték el a tüdőgyógyászok a háziorvosokkal és a gyógyszerészekkel. Jelenleg ugyanis mindhárom terület külön irányelvek mentén dolgozik, a harmonizálással a szakmai specialitások érvényesítése mellett kiküszöbölhetők a most még felfedezhető ellentmondások – zárta az MTT elnöke.
Az adherencia kiemelkedő fontosságát igazolta a statinterápiát fókuszba helyező pilot, amelyet tavaly novemberben készítettek elő, és amelynek részleteiről dr. Jancsó Zoltán háziorvos, a Debreceni Egyetem családorvosi tanszékének munkatársa számolt be. A hazai perzisztenciaadatok szerint egy hónap után kevesebb mint a betegek fele, két év elteltével pedig mindössze a húsz százaléka szedi a lipidcsökentőt, miközben a non-adherens betegeknél 10-50 százalékkal magasabb a kardiovaszkuláris események rizikója.