Gulyás Balázs neurobiológus az ELKH új vezetője
Gulyás Balázs neurobiológus lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője; a kinevezési okiratot Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át kedden Budapesten.
Gulyás Balázs 41 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, tudósként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte, hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője.
Gulyás Balázs eddigi életpályáját Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke méltatva elmondta: pályája, a Pannonhalmán tett érettségi, a Semmelweis Egyetemen szerzett diploma, valamint az ELTE-n folytatott több év fizikatanulás után 1981-ben kezdődik, amikor a tudós elhagyja Magyarországot, majd a leuveni katolikus egyetemen PhD-fokozatot szerez.
Posztdoktori tapasztalatait a stockholmi Karolinska Institute klinikai idegélettani tanszékén és az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékén szerezte meg. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, emellett tagja az Európai Tudományos Akadémiának (Academia Europaea), ahol jelenleg az élettani és idegtudományi szekció elnöke, valamint tagja a Belga Királyi Orvostudományi Akadémiának. Tiszteletbeli professzora a londoni Imperial College-nak, korábbi elnökhelyettese a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) szenátusának, és emeritus elnöke az egyetem orvoskara idegtudomány és mentálhigiéniás programjának. Tagja a European Research Council egyik bizottságának.
Tudományos pályafutása során egyebek mellett dolgozott a rövid felezési idejű izotópok alkalmazási lehetőségeinek ki-és továbbfejlesztésében, valamint az agy látásban, szaglásban fontos területeinek és a memóriatárolásban játszott szerepének első térképszerű leírásában. Módszerével az egyes neurológiai betegségekben használt gyógyszerek hatásanalízisével foglalkozik. Jelenleg a két emberi agy közötti kommunikáció non-invazív lehetőségeit vizsgálja, a gondolatok átvitelét, az emberi idegrendszer teljesen új tulajdonságát kutatja. Jelentős szerepet vállal tudományszervezőként is. Egyebek mellett a szingapúri egyetemen, felkérésre alapít egy szupermodern felszereltségű intézetet, irányít tudományos kutatásokat, képez PhD hallgatókat. Emellett mások mellett alapító tagja a Magyarország Barátai Alapítványnak, hangoztatta Vizi E. Szilveszter.
Gulyás Balázs eddigi pályafutása során kilenc tudományos könyv szerzője, szerkesztője, társszerkesztője volt, több mint harminc tudományos könyvfejezet és több mint százkilencven lektorált tudományos közlemény, valamint hét szabadalom kötődik a nevéhez, hívta fel a figyelmet Vizi E. Szilveszter.
Az ELKH alapjait a 19. században olyan tudósóriások tették le mint Eötvös Loránd, Szentágothai János vagy Szentgyörgyi Albert, a Magyar Tudományos Akadémia nevelte több évtizedig, majd három és fél évvel ezelőtt elvált az MTA-tól és onnantól Maróth Miklós nevelte tovább, hangsúlyozta Gulyás Balázs, az ELKH új vezetője. Óriások vállán állok én magam és az intézet kutatói is, hiszen egy nagy múltra visszatekintő, rendkívül jól felépített hálózatról van szó, fogalmazott az ELKH új vezetője. Mint mondta, az ELKH új szakaszába lép, azt szeretnék, hogy az intézet működésében a tudományos teljesítmény, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt közvetlen vagy közvetett eredményalapú hatások érvényesüljenek, és ehhez megadják az adminisztratív, szervezeti és személyi támogatást a hálózat tagjainak. "Azt szeretnénk, hogy a 19. századhoz visszanyúló intézethálózat egy igazi 21. századi zászlóshajója lehessen a magyar kutatási és gazdasági ökoszisztémának", magyarázta az új elnök.
Csák János kedden ismertette a Neumann János Programot is, amely a Kormány új innováció- és tudománypolitikai koncepciója. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a család- és kultúrpolitika jövőképességéhez robusztus, hazai hozzáadott értéket termelő társadalomgazdasági ökoszisztéma szükséges. Ez az alapja a gazdasági növekedés hosszútávon történő fenntarthatóságának. Ahhoz, hogy hazai hozzáadott értéket termeljünk, a munkaalapú mellett tudásalapú társadalmat kell felépíteni, a kettőt szimbiózisba kell hozni, hangsúlyozta a miniszter.
A Neumann János Program a gazdaság és a kutatás, az egyetemi szféra közötti ökoszisztémának a megerősítésére irányul. Stratégiai célunk, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek intellektuális, társadalmi és gazdasági hatásait mérjük és erőforrásainkat fókuszáljuk, hangsúlyozta a miniszter, kiemelve: mindez kiterjed az olyan innovációs és kutatási területekre mint az ország digitális előrelépése, a zöld átállás vagy az egészséges élet. Céljuk az, hogy minél előbb, minél több jövedelemtermelő szabadalom, valamint termék jöjjön létre, amelyek az iparban is alkalmazhatók. Ennek köszönhetően "lesz olyan robusztus gazdaságunk, amely képes fenntartani a magyar kultúrát, családpolitikát és a közszolgáltatásokat", hangsúlyozta a miniszter.
