Gördülékeny-e nyáron a sürgősségi ellátás?
A kérdésre kutatómunkája nyomán negatív választ ad a Népszava szerzője.
tt a nyár. A gondtalan pihenésnek egy perc alatt vége, ha görcsöl a magas láztól a gyerek, ha darázs csípett meg, ha megrándult a boka, a motor nekivágódott a fának. Mindenki azt akarja, hogy ilyenkor az egészségügyi rendszer gördülékeny és felkészült legyen, mert életet kell menteni – írja a nepszava.hu. És amikor órákat kell várni az első vizsgálatra, akkor jön az értetlenség, a kiabálás, sírás-rívás, szidalmazás a sürgősségi osztály várójában. Mindez sok esetben egy idegen város kórházában, ahol szembesülni kell az ott lévő hiányosságokkal.
Az Egészségügyi törvény a következőkben határozza meg a sürgős ellátás szükségességét: „az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne…” – idézi a hírportál.
Magyarországon az egészségügyi rendszer egyik legérzékenyebb területe a sürgősségi osztályok működése. Az ellátásra várakozók száma és egészségi állapota, a túlzsúfoltság mindenhol meghaladja az orvosok és ápolók létszámát és kapacitását, mert csak a kórházi hálózat egyharmadában szervezték meg a sürgősségi osztályokat. Erről a politika nem vesz tudomást. Nem ismeri fel, hogy ha a sérült vagy rosszul lévő betegeket nem tudja vagy nem képes időben ellátni a háziorvosi vagy ügyeleti rendszer, akkor mennek tovább a sürgősségire, ahol a legszűkebb az egészségügyi rendszer átmérője. Ezek az osztályok egyetlen napon sem képesek elviselni a rájuk rázúduló terhet, ráadásul a nyaralók óvatlanabbak is, így nyáron még nehezebb a helyzet.
Ezért lenne fontos minden sürgősségi osztályon bevezetni a betegfelvételnél a nemzetközi minták alapján kidolgozott osztályozási rendszert, amelyben a megfelelően felkészített ápoló rövid vizsgálat után értékeli a beérkező betegek állapotát, és meghatározza, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, fél órán belüli sürgős ellátásra szorul, vagy lehet várni akár két órát is a szakorvossal való első találkozásig az illető állapotának romlása nélkül. Sok kórház használja már ezt a triázs sorrendet, amelynek elnevezése a francia triage (rendezés, sorolás) szóból származik. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) már több mint 300 szakápolót képzett ki a besorolási rendszer használatára – számol be róla a Népszava.
A nepszava.hu-ra kattintva tájékozódhat a további részletekről.
