Gödöllő a globális vakcinagyártás élvonalában
Lezárult a GlaxoSmithKline (GSK) két ütemben, összesen 21 milliárd forintos beruházással végrehajtott gödöllői gyártóüzem-bővítése, amelyet kedden, ünnepélyes keretek között adtak át.
A beruházással a hazai oltóanyaggyár stratégiai szereplővé lépett elő a vállalat globális vakcinagyártási tevékenységében – jelentették be ma a gyógyszeripari óriásvállalat hazai vezetői azon az átadóünnepségen, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete részvételével tartottak. A több mint 100 új munkahelyet teremtő kapacitásbővítés célja, hogy a vállalat 2023-tól minden diphtheria toxoid és tetanus toxoid terméket egy helyen, hazai vakcinaüzemében gyártson. A nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő beruházást Magyarország kormánya 1,8 milliárd forinttal támogatta. A GSK 26 éve három divízióval van jelen Magyarországon, 17 éve működő gödöllői gyára globálisan is fontos szerepet játszik a gyermek-, tinédzser- és felnőttkori védőoltások előállításában.
Egy többéves, átgondolt fejlesztési folyamat újabb mérföldkövéhez érkezett a hazánkban néhány éven belül már a második óriásberuházást megvalósító nemzetközi gyógyszergyártó vállalat, a GlaxoSmithKline (GSK). A mintegy 18 milliárd forintos (57 millió eurós) fejlesztés eredményeképpen tovább bővül a GSK magyarországi tevékenysége, és a korábbiakhoz képest újabb felhasználási területre állít majd elő diftéria- és tetanuszvakcina-komponenseket.
„A gödöllői vakcinagyárban ma átadott fejlesztés olyan mérföldkő, amely megerősíti a gödöllői gyár stratégiai szerepét a GSK hálózatán belül – fogalmazott Christopher Hunley, a GSK Biologicals Kft. igazgatója. – Gödöllői gyártóegységünkben is világszínvonalon, a legmagasabb nemzetközi sztenderdek alapján folyik a gyártás, a kapacitásbővítés hátterében a kiemelkedő hozzáadottérték-arány áll. A beruházás volumenét jól szemlélteti, hogy az új termelési részleg tervezési és kivitelezési munkálatai mintegy három évig tartottak.”
Hozzátette: az újabb kapacitásbővítés azért kiemelt jelentőségű, mert a GSK a jövőben minden toxoid terméket egy helyen, Gödöllőn tud majd előállítani, ezzel leegyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a vakcinagyártási folyamatokat.
A bővítés ráerősít Magyarország régiós jelentőségére a magas hozzáadott értékű termelési befektetések terén, hiszen a hazai piac maradéktalanul képes biztosítani az innovatív gyártói folyamatokhoz szükséges iparági, technológia szakértelmet és tudományos hátteret.
A beruházás kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „ Magyarország számára mindig megtiszteltetés ha egy-egy iparág globális éllovasai szavaznak bizalmat a magyar szaktudásnak és a magyar embereknek, márpedig itt a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari vállalata egy 18 milliárd forintos beruházás keretében szavazott bizalmat hazánknak, a magyar beruházási környezetnek és a magyar emberek szakértelmének. Tekintettel arra, hogy a beruházással 104, kifejezetten magas hozzáadott értékű munkahely jön létre, a kormány 1.8 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított annak végrehajtásához.”
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország a gyógyszeripari export szempontjából az előkelő 18. helyen áll a világon, így annak a húsz országnak az egyike, amelyek a globális gyógyszeripari export 92 százalékát adják. Hazánkban árbevétel-arányosan a gyógyszeripar szereplői költik a legtöbbet innovációra és kutatás-fejlesztésre, ezen a területen a visegrádi országok között is listavezetők vagyunk.
„A GSK, mint az egyik legnagyobb magyarországi brit befektető, nem csupán az ebben a rendkívül korszerű, csúcstechnológiás üzemben zajló gyártási tevékenységre összpontosít, de egyúttal folyamatosan azon dolgozik, hogy minél szélesebb kör számára biztosítson hozzáférést az innovatív terápiákhoz és védőoltásokhoz, Magyarországon is elősegítve ezzel egyre több ember, elsősorban a csecsemők és a kisgyermekek egészségének megőrzését” – hívta fel a figyelmet Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.
A nagykövet hozzátette: A magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek és a kormányzattal kialakított partneri viszony együttesen kiváló példát mutatnak arra, hogy a külföldi befektetések, eszközök, illetve know-how a helyi szakértelemmel és a támogató üzleti környezettel párosulva mindkét ország gazdasági növekedését és jólétét elősegítik, hozzájárulva egyben a brit-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez.
A GSK gödöllői gyára a térség gazdaságának fejlődése szempontjából is fontos szerepet tölt be, a beruházás több mint 100 új munkahelyet teremt a termelés és a minőségbiztosítás területén, ami 2021-ig körülbelül 50 százalékos létszám növekedést jelent.
A hatósági jóváhagyásokat követően várhatóan 2023-tól kezdődhet a rutin gyártási tevékenység az új gyártóegységben. A beruházás a magyar kormány 1,8 milliárd forintos támogatásával valósult meg.
A GSK tartósan elkötelezett Magyarország mellett
A gödöllői telephelybővítés első ütemének végén, 2016-ban adták át azt az új részleget, ahová áttelepítették a korábban Belgiumban és Szingapúrban zajló termelési folyamatokat – egy akkori áron számolva – 3 milliárd forintos beruházás keretében. A 15 új munkatárs foglalkoztatását lehetővé tévő fejlesztés során a GSK a kiváló minőségű diftéria- és tetanuszvakcina-komponensek előállításához szükséges új technológiákat implementált Gödöllőn.
„A GSK 2003 óta több mint 130 millió euró értékben hajtott végre beruházásokat Gödöllőn, ennek a dinamikus gyarapodásnak és csúcstechnológiai fejlesztésnek a következő állomása ez az újabb 57 millió eurós termelésbővítés. A beruházás lehetőséget ad arra, hogy a vakcinagyártásban szerzett tapasztalatainkra építve szélesebb termékportfólió gyártásához járuljunk hozzá. Ez azért is fontos, mert világszerte egyre nagyobb a kereslet a védőoltások iránt, és ezzel a beruházással is segítjük egyes vakcinák globális ellátását. Magyarországi gyártóüzemünk az elmúlt években, évtizedekben végzett tevékenységével kiérdemelte a bizalmat” – tette hozzá Christopher Hunley.
A Gödöllőn termelt gyógyszeralapanyagok világviszonylatban több milliárd ember, elsősorban csecsemő és kisgyermek védelmét biztosítják majd, a nagyüzemi termelés elindítása után a gyártóüzemből kikerülő komponensek évente több mint 130 millió dózis vakcina alkotóelemei lesznek.
A csúcstechnológiás fejlesztésnek köszönhetően a GSK olyan antigéneket képes előállítani a gödöllői gyártósoron, amelyek az egész világon alkalmazott védőoltások alapvető komponensei. A cég ezzel jelentősen hozzájárul az oltóanyagok globális ellátásbiztonságának szavatolásához.
A világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott védőoltások a WHO becslése szerint 2010–15 között legalább 10 millió életet mentettek meg.[1] Az életmentésen kívül az életminőség javításában is óriási a szerepük: az oltással minden évben 750 000 gyerek kerüli el a tartós fizikai károsodást, fogyatékosságot.[2]
Oltóanyag-fejlesztés felsőfokon
Több mint 100 évnyi tapasztalatával a GSK a globális vakcinafejlesztés vezető vállalata: naponta hozzávetőleg 2 millió dózis oltóanyagot juttat el a világ 158 országába[3]. A cég vakcinaportfóliójában több mint 30 oltás kínál védelmet 21 különböző betegség ellen; jelenleg is 14 vakcina áll fejlesztés alatt.[4]
A vakcinafejlesztés idő- és pénzigényes, bonyolult feladat. A GSK csak 2018-ban 3,9 milliárd angol fontot fordított kutatás-fejlesztésre.[5] Egy oltóanyag kifejlesztése ugyanis körülbelül10-12 évet vesz igénybe[6], és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6–24 hónapig tart.[7] Ez az oka annak, hogy a védőoltások beszerzéséről érdemes időben gondoskodni – a kötelező oltások állami beszerzése esetén is –, hiszen hirtelen megnövekedett igény esetén előfordulhat, hogy a vállalatnak külföldről kell a készleteket biztosítania vagy új gyártási folyamatot kell elindítania, és ez akár 1 évig is eltarthat.
A vakcinabiztonság mindig elsődleges: az oltóanyagok gyártási folyamatának 70 százalékát a minőség-ellenőrzés teszi ki.[8] Jellemző, hogy például a GSK pneumococcus vakcinája legalább 500 minőségi teszten megy át, mielőtt piacra kerül.[9] Az oltóanyag-fejlesztés minden szempontból milliókat mozgat meg: az elmúlt két évtizedben több mint 1 200 000 ember vett részt a GSK klinikai kutatásaiban.[10]
A hazai fejlesztések iránt elkötelezett nemzetközi gyógyszergyártó vállalatként a GSK továbbra is az innovációt tartja a legfontosabb tényezőnek, amellyel a jövőben is biztosíthatja iparági vezető szerepét. A vállalat hazai vezetői hangsúlyozták: a GSK mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a betegek gyógyszerekhez való hozzáférését.
Egykor rettegett betegségek
A gödöllői üzemben a GSK minden diphtheria és tetanus elleni terméket egy helyen tud előállítani. Az immunizálás a fejlett világban olyan sikeres, hogy a legtöbben már alig ismerik ezeket az egykor rettegett pusztító betegségeket.
A nálunk torokgyíknéven is ismert diftéria egy bakteriális fertőző betegség, amely a mandulákon, illetve a gégében okoz gyulladást, és akár a beteg fulladásos halálához is vezethet. A védőoltás feltalálása előtt rettegett gyermekbetegségnek számított, az 1880-as években tomboló torokgyíkjárványban a halálozási ráta elérte az 50 százalékot is Európa és az USA egyes területein. Mielőtt az oltóanyag az 1980-as években széles körben elérhetővé vált, az évi egymillió diftériás fertőzött beteg közül több mint ötvenezren haltak meg a fejlődő országokban.[11] Az ezredfordulóra azonban a vakcináció eredményeképpen a betegség világszerte jelentősen visszaszorult; 2016-ban a WHO szerint mindössze 7000 esetet jelentettek.[12]
A tetanusz ugyancsak toxintermeléssel járó bakteriális fertőzés, amely az ideg-izom kapcsolatot károsítja, ezzel merevgörcsnek nevezett izomgörcsöket okoz. Halálozási aránya megfelelő orvosi ellátás hiányában megközelíti a 100 százalékot. A fejlődő világ egyes országaiban a vakcináció elégtelensége miatt még 2017-ben is mintegy 31 000 újszülött halt bele a betegség neonatális változatába a WHO becslése szerint[13]. A védőoltás hatékonyságát azonban jól jellemzi, hogy az 1988-as adathoz képest ez 96 százalékos csökkenést jelent. Az Európai Unióban, ahol jól működik az immunizáció, évente mindössze néhány tucat eset fordul elő.[14]
Hivatkozások:
[1] https://www.who.int/publications/10-year-review/vaccines/en/ Utolsó felkeresés: 2019. 11. 05.
[2] Ehreth J, “The global value of vaccination” in Vaccine 2003 Jan 30; 21 (7-8):596–600.
[3] https://www.gsk.com/en-gb/investors/corporate-reporting/annual-report-2018/#tab-1-3 Utolsó felkeresés: 2019. 11. 05.
[4] https://www.gsk.com/en-gb/about-us/vaccines/ Utolsó felkeresés: 2019. 11. 05.
[5] https://www.gsk.com/media/5349/annual-report-2018.pdf p.01 Utolsó felkeresés: 2019. 11. 05.
[6] GSK Annual report 2014,p.30.
[7] Data of file 2016N281954_00
[8] IFPMA, The complex journey of a vaccine, 2014
[9] Data on file 2015N262742_00
[10] Data on file 2015N260913_00
[11] WHO Weekly epidemiological record No. 3, 2006, 81, 21–32
[12] http://www.who.int/immunization/monitoring_surveillance/burden/diphtheria/en/ Utolsó felkeresés: 2019. 11. 05.
[13] https://www.who.int/immunization/diseases/tetanus/en/ Utolsó felkeresés: 2019. 11. 06.
[14] WHO Weekly epidemiological record, No 6, 2017, 92, 53–76