Gazdaság
Globális Korrupciós Barométer 2009
.jpg)
A Transparency International legfrissebb felmérése szerint a lakosság fele úgy véli, hogy az üzleti szféra vesztegetések útján befolyásol politikai döntéseket. Magyarországon az emberek legnagyobb része az üzleti szektort, illetve a politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak. Az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel, ezt a földhivatalok követik, a harmadik helyen a közműszolgáltatók végeztek.
Globális Korrupciós Barométer
A Transparency International megbízásából készült idei Globális Korrupciós Barométer 69 ország közel 75 000 állampolgárának véleményét tükrözi. A Transparency International megbízásából a 2008 októbere és 2009 márciusa között zajló kutatást a Gallup International végezte el. Magyarország idén először szerepelt a felmérésben.
A korrupcióellenes világszervezet által szerdán bemutatott Globális Korrupciós Barométer közvéleménykutatás az átlagemberek korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatait tárja fel. Az eredmények szerint Magyarországon minden harmadik ember úgy véli, hogy a kormány korrupció elleni törekvése hatástalan. A régióban lévő országok közül nálunk a legrosszabb a kormány megítélése, szemben Ausztriával, ahol a legjobb.
A Globális Korrupciós Barométer azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közműszolgáltatók végeztek.
A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47%) és politikai pártokat (42%) tartják a legkorruptabbnak. Az eredmény a nemzetközi átlagot tükrözi. Az üzleti szektorról alkotott vélemény világszerte egyre lesújtóbb: az emberek több mint fele véli úgy, hogy az üzleti szféra gyakran megvesztegetéssel próbálja befolyásolni a politikát, törvénykezést, szabályozásokat.
„A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számonkérhetőségének hiányát mutatják” - mondta Huguette Labelle a Transparency International elnöke. „Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a lakosság hajlandó a tiszta vállalatokat támogatni. A vállalatok részéről nagyon erős elkötelezettségre van szükség, elengedhetetlen a kormányzattal való pénzügyi és egyéb kapcsolataik átláthatóságának erősítése” – tette hozzá Labelle.
A Globális Korrupciós Barométer 2009-es adatai szerint, az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14%-a fizetett valamilyen formában csúszópénzt. A Gallup által 2007-ben mért 9%-os rátához képest ez jelentős visszaesést mutat. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18–17%-os, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2–3%-os volt a megvesztegetések aránya.
„Nagyon szomorú, ám nem teljesen váratlan, hogy Magyarországon az egészségügyben fizetik a legtöbb kenőpénzt, hiszen rengeteg megoldatlan probléma van a szektorban – így többek között a hálapénz kérdése is. A GlaxoSmithKline mint a Transparency International Vállalati Támogató Fórumának tagja elkötelezett amellett, hogy az egészségügy átlátható és tiszta legyen, és ehhez szeretnénk tevőlegesen mi is hozzájárulni” – jelentette ki Leitner György, a GSK ügyvezető igazgatója.
Továbbra is alacsony a korrupciót bejelentők száma
A 2007-es adatokhoz viszonyítva a korrupciót bejelentők száma is közel azonos. A Globális Korrupciós Barométer szerint, a korrupciót észlelők mindössze 3%-a tesz bejelentést. Az emberek nagy része nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. A legtöbb megkérdezett szerint, a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok.
„A jelenleg előkészítés alatt álló kormányzati antikorrupciós csomag tartalmazza a korrupciós esetekről szóló bejelentéseket fogadó intézmények erősítését és a bejelentők védelmének biztosítását. Amennyiben ezek az elemek megvalósulnak, illetve hatékonyabbá tudjuk tenni a korrupciós ügyek felderítését, minden valószínűség szerint jelentősen javulni fog a magyar helyzet” - jelentette ki Alexa Noémi a Transparency International Magyarország igazgatója.
Javaslatok
A hazai adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. „A vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik” – tette hozzá Alexa. A Transparency International által sok országban kipróbált, a közbeszerzéseket nem újabb szabályokkal, hanem önkéntes vállalásokkal tisztító átláthatósági megállapodások épp ezt a célt szolgálják.
