Furcsa dolgok a halálozási statisztikákban
A Magyar Nemzet szerint súlyos következményekkel jár a társadalomra nézve, hogy a kábítószerrel összefüggő halálesetek statisztikái nem tartalmazzák az öngyilkosságok és halálos közúti balesetek áldozatait.
Halálos kimenetelű balesetet okozott nemrég egy ámokfutó, aki drog hatása alatt állt, ennek ellenére három vétlen áldozata nem fog szerepelni a kábítószer által okozott idei halálozási statisztikában – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (Dki) stratégiai igazgatója, hozzátéve, azóta kiderült, hogy a tettes vérében marihuánát és kokaint találtak. A stratégiai igazgató hangsúlyozta: a kábítószer okozta közvetlen halálozások számát közlő hivatalos statisztikák általában a túladagolásokat vagy az akut toxikus hatásokból eredő haláleseteket tartalmazzák.
A legfrissebb elérhető adatok szerint 43 kábítószerrel összefüggő halálesetet regisztráltak hazánkban, ami megrázó, de valójában csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos, drogokhoz kapcsolódó esetet a hivatalos statisztikák nem vesznek figyelembe. Ezek közé tartoznak például drog hatása alatt elkövetett öngyilkosságok és a halálos kimenetelű közúti balesetek áldozatai, mivel náluk nehéz egyértelműen megállapítani, hogy a szerek milyen mértékben járultak hozzá a tragédiákhoz. Az ilyen esetekben az áldozatok halálát gyakran más kategóriákba sorolják, például „öngyilkosság”, „közúti baleset”, vagy az „élettel összeegyeztethetetlen sérülés” és a drog hatását csak másodlagos tényezőként említik, ha egyáltalán megemlítik – mutatott rá Téglásy Kristóf.
Az öngyilkosságok és a kábítószer-használat közötti kapcsolat számos pszichológiai, szociális és biológiai tényezőből ered. A drogok, különösen a depresszánsok (például a heroin) és a pszichoaktív szerek (például az amfetaminok és az LSD), drámai módon befolyásolhatják az ember mentális állapotát, növelve az impulzivitást és csökkentve a gátlásokat. Ezek a hatások különösen veszélyesek lehetnek azokra, akik már eleve hajlamosak a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos drogok pánikrohamokat, üldözési mániát, sok esetben közvetlen öngyilkosságra késztetést válthatnak ki. A problémát súlyosbítja, hogy az öngyilkosságok kivizsgálása során gyakran nem végeznek átfogó toxikológiai vizsgálatot, vagy ha igen, az eredmények akkor sem mindig kerülnek be a hivatalos statisztikákba. Ezért sok olyan eset marad rejtve marad, ahol a drogok jelentős szerepet játszottak – fogalmazott a Dki stratégiai igazgatója.
A közlekedési baleseteknél az alkohollal ellentétben a kábítószer-használat szintén nincs megfelelően feltüntetve a statisztikákban. A különböző drogok hatása jelentősen eltérhet: míg az alkohol tipikusan lassítja a reakcióidőt, addig az amfetamin és a hozzá hasonló stimulánsok növelik a túlzott magabiztosságot és az impulzív viselkedést, ami szintén súlyos balesetekhez vezethet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a drog hatása alatt álló sofőröknél gyakran lép fel egyéb kockázati tényező is, például fáradtság vagy figyelemhiány. Egy halálos baleset után azonban a kivizsgáláskor ritkán helyezik a hangsúlyt a drogok szerepére, és a toxikológiai vizsgálatok eredményei sem mindig kerülnek be a baleset okait feltáró jelentésekbe.
