Fül-orr-gégészeti és koponyaalapi sebészeti kurzus Szegeden
Saját szakterületükön a világon a legjobbak közé tartoznak azok a kutatók, akik kulcsszerepet vállaltak a 10. SZERINA-n, az SZTE nemzetközi orr, fül és koponyaalapi sebészeti kurzusán. Prepageran Narayanan és Yves Brand előadásait és útmutatásait az SZTE orvosai, oktatói mellett hazai és nemzetközi résztvevők is hallhatták. A képzés kapcsán tovább erősödhet a Szegedi Tudományegyetem kapcsolati hálója az ázsiai és az európai egyetemekkel is.
A Szegedi Tudományegyetem országos szinten vezető szerepet tölt be a fül-orr-gégészeti és az idegsebészeti ellátás és innováció területén is. Hazánkban elsőként Szegeden alkalmazták 2007-ben az endoszkópos technikát agyalapi mirigy műtéteknél, melyet azóta a rosszindulatú orr- és orrmelléküregi valamint koponyaalapi műtéteknél is rutinszerűen alkalmaznak (Prof. Dr. Barzó Pál, az SZTE Idegsebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára és Dr. Bella Zsolt, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa).
Ezzel párhuzamosan az Egyetemen a fülsebészet és a cochlearis implantáció területén is közép-kelet-európai centrum alakult ki, Prof. Dr. Jóri József, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi tanára és Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója vezetésével. Mindezen szakmai fejlődés kulcsa az infrastruktúra folyamatos fejlődése, melyet az idegsebészeti hibrid műtő és az új fül-orr-gégészeti műtéti szárny kialakítása tett lehetővé. A fejlődés másik tényezője a folyamatos továbbképzés, melyet a hazai szakmák és klinikai centrumok közötti együttműködés tesz lehetővé. A szegedi idegsebészeti és fül-orr-gégészeti együttműködésnek Bodosi és Czigner professzorok óta (1986) hagyománya van. A közös kurzusok 2011-ben indultak, a mostani a 10. a sorban, immár nemzetközi résztvevőkkel és előadókkal.
„Az elmúlt évtizedben sokat fejlődött az endoszkópos sebészi technológia és az orvosi képalkotás. Az endoszkópos módszerrel a melléküregben található gyulladásos és daganatos megbetegedések mellett mára a koponyaalapot érintő sebészi beavatkozásokat a hagyományosnál lényegesen kisebb feltárásból, kisebb esztétikai és funkcionális deficittel tudjuk megoldani. A klasszikus műtéti eljárások továbbfejlesztése mellett a legújabbak bevezetése és az új technológiák meghonosítása lehetővé teszik, hogy a sebészi team mindig a beteg számára optimális metódust válassza. A közös tréningek és a műtéti tapasztalatok tették lehetővé, hogy speciális esetekben a két team egy időben akár két oldalról képes a daganatot feltárni. Az idegsebész a koponyán át mikroszkóppal, míg a fül-orr-gégész az orron át endoszkóppal dolgozik. Ilyen módon az általánosan 6-8 órás műtéti idő akár a felére redukálható, mely jelentősen csökkenti a beteg megterhelését és így javítja a gyógyulás esélyeit. Ezt a szimultán multiportál feltárást, melyet ma már rendszeresen alkalmazunk, világviszonylatban is az elsők között sikerült Szegeden elvégezni 2013-ban”, tudtuk meg dr. Bella Zsolttól, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusától.
A szegedihez hasonló személyi és infrastrukturális adottságok csak kevés helyen adottak.A közös műtéti tevékenységet nagyon nehéz szimulálni. Ehhez speciális közös képzés, felszereltség, helyszín és speciális anatómiai készítmények szükségesek, melyet a szponzorok és az SZTE Anatómiai Intézete biztosított.
„Olyan ez, mint a repülőgép-szimulátor a pilótáknak, csak az orvostudományban. Nem tudjuk és nem is akarjuk levenni a betegek arcát egy-egy műtét során, ezért elengedhetetlen, hogy a lehető legjobban felkészüljünk a beavatkozásra, amihez három dolog szükséges: megfelelő tudással rendelkező szakemberek, magas szintű képalkotó technika és a cadaver készítmények,vagyis azok a humán anatómiai testrészek, amelyek felajánlás alapján kutatási, oktatási céllal kerültek az intézményhez. Ezek adják vissza legélethűbben, hogy mit találunk majd az élő betegeknél a műtét során. Mindhárom adott a Szegedi Tudományegyetemen. Az általunk megszerzett tudást tovább kell adnunk, különben elveszik. Ezért nagyon fontosak ezek a kurzusok” – mondta el a terület világhírű szaktekintélye, Prof. Prepageran Narayanan, akit a Magyar Fül-Orr-Gégészek és Fej-Nyaksebészek Egyesületének (MFOE) elnöksége tiszteletbeli tagnak jelölt a hazai fül-orr-gégészet fejlesztésért és aki a szegedi kurzus főelőadója és instruktora volt.
Prof. Narayanan-t az egyesület főtitkára, akivel Bella Zsolt külföldi kongresszusokon és kurzusokon találkozott korábban, és azzal a céllal invitálta hazánkba, hogy mint a világ legjobb 5 koponyaalapi sebészének egyikét bevonja a magyar kollégák képzésébe. Az általa Kuala Lumpurban meghonosított, a maga nemében páratlan kurzus napi 7 órás bonctermi gyakorlattal az elülső koponyaalap és a középfül, valamint az oldalsó koponyaalapi műtéti technikák elsajátítását szolgálja. Ezt a kurzust hozták Magyarországra.
„A mostani kurzuson is nagy sikert aratott az általunk fejlesztett virtuális 3 dimenziós anatómiai atlasz, amelynek alapját Intézetünk biztosította és a Mozaik kiadóval közösen fejlesztettük. A világon egyre kevesebb lehetőség van ilyen jellegű gyakorlásra és ismeretek szerzésére, ezért szívesen jönnek hozzánk külföldről is a téma iránt érdeklődők. Ilyenkor olyan barátságok alakulhatnak ki, amelyek a későbbi – akár egyetemi szintű – együttműködéseket is megalapozzák. Az első hasonló képzést már a pandémia előtt szerveztük közösen, most jött el a lehetőség a folytatásra, nemzetközi szinten” – mondta el prof. dr. Nógrádi Antal, az SZTE SZAOK Anatómiai Intézetének vezetője.
„A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján komoly hagyománya van a világ vezető egyetemeivel való együttműködésnek. Nem lehet kevesebb az elvárásunk, mint hogy a betegellátásunk is a legmagasabb színvonalon történjen. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbb területen a legfejlettebb műszerezettséget vezessük be. Ennek egyik példája a néhány hónapon belül elkészülő Egészségügyi Képzési Tömb is, amely az ország és a tágabb értelemben vett régió számára is biztosítani fogja a szakmai kompetenciának megfelelő, ekvivalens hátteret” – emelte ki prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója.
Prepageran professzorral és az általa képviselt University of Malaya-val, valamint az érintett orvostechnológiai cégekkel (Karl Storz Ltd, Medtronic Ltd, Konsens Kft, Replant Med Kft, Ready Kft.) való együttműködést a jövőben még szorosabbra kívánja fűzni az SZTE, melynek részeként a közeljövőben újabb közös tréningek, orvos-kutató cserék jöhetnek létre, továbbá évente vendégül szeretnék látni Szegeden a koponyaalapi sebészet iránt érdeklődő fül-orr-gégészeket és idegsebészeket. Ez az együttműködés a biztosítéka annak, hogy a fül-orr-gégészeti és koponyaalapi sebészeti kurzusa a Közép-Kelet európai régió meghatározó rendezvényévé váljon és számos külföldi vendéget vonzzon a Szegedi Tudományegyetemre.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
A 440 éves hagyományait ápoló Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 2021/2022. tanévben ünnepli centenáriumát. Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű vakcina fejlesztését, az mRNS technológiát felfedezéseivel megalapozó kutató. A Szegedi Tudományegyetem több mint 8 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2200 oktatójával és kutatójával – valamint 22 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a világ legjobb 400 egyeteme közé került a Times Higher Education Impact Ranking legújabb rangsorában, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 85. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is. Az egyetemen már több mint 4000 külföldi diák tanulhat több mint 70 nemzetközi diplomás képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI-ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egyészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Az SZTE tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetségben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.
Honlap: www.u-szeged.hu/
