Folytatódik a vita a bélszűrés mikéntjéről

Napokon belül átutal 660 millió forintot a pénzügyőrség a MÁV Általános Biztosító Egyesületnek a társaság volt elnöke és társai ellen folyó nyomozás alatt eddig lefoglalt összegből - olvasható a Népszabadságban. A napilap beszámol arról, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a MÁV Biztosító Volskbanknál vezetett számlájáról több mint egymilliárd forintot utalt át a MÁV ABE volt elnöke a Studió 2002 Bt. számlájára, amelynek a cégnyilvántartás szerint 1997 júliusa és 2005 szeptembere között ő volt a képviselője, 2006 januárjáig pedig lánya volt a kültagja. A pénz egy része Kiss Bálintnak és a lányának a magánszámláira, valamint több áttéten keresztül egy dominikai számlájára került. A PSZÁF szóvivője a lapnak azt mondta, kárkifizetések alakulására nincs hatással az az összeg, amit a VPOP most visszautal a MÁV Biztosítónak, amikor ugyanis kiszámolták, hogy mekkora kárösszegre nem lesz fedezet az egyesületnél, már kalkuláltak a zár alá vont pénzekkel is. (19. oldal)

A Népszabadság szerint a szinte valamennyi szakmai szervezet alkalmatlannak tartja a vastag- és végbélrák szűrésére a vértesztes módszert, a kormány viszont ezt tervezi bevezetni. A napilap emlékeztet arra, hogy az egészségügyi bizottság szocialista elnöke bejelentette, akár jövőre elindulhat az országos rákszűrés a székletben található vér alapján, amely alkalmas a betegség kiszűrésére. A politikus ez és a WHO ajánlása alapján kizárólag a vérteszt bevezetését tartja elképzelhetőnek. A Sebészeti Szakmai Kollégium, a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium, illetve mindkét terület szakmai társasága viszont állásfoglalásaikban állítja: a béltükrözés az egyetlen olyan vizsgálati módszer, amely nemcsak nagy biztonsággal találja meg a rákot megelőző állapotot, hanem egyetlen beavatkozással - olvasható a cikkben. A Népszabadság szerint Kökény Mihály egyelőre értetlenül áll az szakmai kollégiumok érvei előtt, és elképzelhetetlennek tartja, hogy az embereket mozgósítani lehessen a béltükrözéses szűrésre. 

Az osztrák állami egészségügy több mint 20 százalékkal olcsóbban jut hozzá gyógyászati segédeszközökhöz, mint a magyar - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint amíg például az itthon - közbeszerzési eljárás során - beszerzett vírusteszt darabja 672 forintba, addig Ausztriában ugyanez csak 507 forintba kerül. A Magyar Nemzet szerint az utóbbi idők egyik legnagyobb értékű állami egészségügyi közbeszerzését az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) négy és félmilliárd Abott márkájú, különböző típusú betegsége kiszűrésére szolgáló teszt beszerzésére írta ki összesen több mint 3 milliárd forint értékben. Ausztriában a közbeszerzések adatait - Magyarországhoz hasonlóan - közzéteszik az interneten, így látható, hogy a szomszédos országban ugyanezekhez a vírustesztetekhez, a vizsgálathoz szükséges automaták bérletével együtt, húsz százalékkal olcsóbban jut hozzá az állami egészségügy. 

Módosítaná a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó szabályokról szóló rendeletét a közlekedési tárca - írja a Napi Gazdaság. A napilap úgy tudja, a tervezet alapján jóval egyszerűbbé és átláthatóbbá válhat a szabályozás, amely elősegítheti a vasúti szállítás versenyképességének javítását. Az elképzelés szerint a jövőben nem kell majd egy vasúttársaságnak az üzletszabályzatában rögzítenie a szállítási díjakat, elegendő, ha azokat a szerződéseiben tünteti fel, ami azt jelenti csökkenne a versenyhátrányuk a közúti fuvarozókkal szemben, amelyeknek a díjszabása most is üzleti titok. Az új rendelet emellett jelentősen csökkentené az üzletszabályzatban kötelezően feltüntetendő elemeket és a vasúttársaság maga dönthetne arról, mennyi könnyítést ad a megrendelőjének. A cikk szerint a szakminisztérium rendelettervezete úgy próbálja átalakítani a szabályozást, hogy azt az általános fuvarozói szerződésekhez hasonlóan a Ptk. szabályai alapján határozza meg, így egy sor szabályt, kitételt nem is kell megjelentetni a rendeletben.

Nem a magyarországi filmes bérmunkaüzlet éve lesz az idei - írja a Világgazdaság. A napilap szerint míg az elmúlt években - döntően a minden produkciónak megadott adókedvezmények miatt - számos külföldi alkotást forgattak Magyarországon, addig idén alig kaptak megrendelést a komoly költséggel felépült stúdiók. A Nemzeti Filmiroda statisztikái szerint tavaly 18 milliárd forintot költöttek a külföldi stúdiók magyarországi bérmunkára, az idén az első öt hónapban nyilvántartásba vett öt filmre ez az összeg mindössze 832 millió forint volt. A Világgazdaság szerint a megbízások elmaradásának legfontosabb oka az adókedvezmény szüneteltetése, és amerikai stúdiók kihelyezés kedvét visszafoghatta a dollár gyengülése is, ami nagyon megdrágította a hazai szolgáltatásokat. A cikk áttekinti az etyeki Korda Stúdió, a pomázi Stern stúdió, a fóti filmstúdió jelenlegi és idénre várható munkáit. A Nemzeti Filmiroda osztályvezetője a lapnak elmondta, a július 1-én életbe lépett új szabályozás változtathat a helyzeten, és az új rendszer szerint pályázni kívánó első külföldi érdeklődők már meg is jelentek.

Forrás: MTI