Fókuszban a megelőzés a nemzeti rákellenes napon

Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot. A dátumválasztás szimbolikus: ezen a napon született Dollinger Gyula sebészprofesszor, a hazai onkológiai szemlélet és daganatsebészet úttörője.

Dollinger már a 20. század elején felismerte, hogy a rák elleni küzdelem nem korlátozódhat kizárólag a gyógyításra; tudományos adatgyűjtésre és szervezettségre van szükség. Az általa vezetett Országos Rák Bizottság 1905-ben publikálta az ország első átfogó rákstatisztikáját, amelynek legfontosabb konklúziója ma is a szakma alapvetése: a siker kulcsa a korai felismerés. A jubileum alkalmából a Liga és az Országos Onkológiai Intézet vezetői koszorúzással emlékeztek meg a professzor munkásságáról az Intézet falán található domborműnél.

Az idei rendezvény központi témája az egyéni felelősség és a társadalmi összefogás kényes egyensúlya volt. A szakmai fórum az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjára építve kereste a megoldásfókuszú válaszokat a prevenció égető kérdéseire.

A konferencián négy kiemelt területet érintettek a szakértők:

• Életmód és addikciók: A dohányzás mint elsődleges kockázati tényező mellett az elhízást „csendes onkológiai járványként” definiálták, a rendszeres testmozgást pedig a legolcsóbb elérhető „gyógyszerként” mutatták be.

• Környezeti és munkahelyi kockázatok: Hangsúlyozták, hogy az egészség nem csak egyéni döntések sorozata. Vizsgálták a vállalati felelősségvállalás (ESG) szerepét az egészséges munkakörnyezet kialakításában és a munkahelyi ártalmak csökkentésében.

• A szűrések és a bizalom kérdése: Elemzésre került az alacsony szűrési hajlandóság és az oltásellenesség problematikája. A fórum résztvevői szerint a civil szervezetek jelenthetik a „bizalmi hidat” az egészségügyi rendszer és az egyén között, közvetítve a tudományos ismereteket.

• Gazdasági dimenzió: A szakemberek sürgették a prevenciós befektetések és megtérülések mérését, rámutatva az anomáliára: jelenleg még mindig nagyságrendekkel többet költ a rendszer a betegségek kezelésére, mint azok megelőzésére.

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a viselkedési minták megváltoztatása a legnehezebb feladat. Ahhoz azonban, hogy 10-20 év múlva egy egészségesebb társadalomról beszélhessünk, ma kell meghozni azokat a stratégiai és egyéni döntéseket, amelyek a megelőzést helyezik a középpontba.

„A prevenció nem csupán orvosi kérdés, hanem közös társadalmi misszió” – hangzott el a záró kerekasztal-beszélgetésen.

A Magyar Rákellenes Liga a Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából ismételten felhívta a figyelmet: az egészséges életmód mellett a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel a leghatékonyabb eszköz a daganatos halálozás csökkentése érdekében.