Fogynak és öregszenek az egészségügyi dolgozók
Aggódik az orvosszámok alakulása miatt a Nemzetközi Világszervezet (WHO), és az aggodalmat alátámasztják a legutóbbi európai, benne a magyarországi adatok is, írja a Világgazdaság.
A WHO időről-időre felhívja a figyelmet az egészségügyi munkaerő hiányára, kiemelve, hogy egyre romlik a helyzet. A legutóbbi közlés szerint 2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főleg a kis és közepes gazdasági erejű országokban.
Ám nemcsak náluk lehetnek munkaerőre visszavezethető gondok, hanem gyakorlatilag bárhol, mivel az oktatás, a munkába állás, a munkában megtartás, a munkahelyváltás és a színvonal mind nehézséget jelent, írja a lap.
Legfőbb problémaként az alulfinanszírozottságot említi a WHO, amely szerint az egészségügyben az oktatási és logisztikai rendszerek sincsenek összhangban, nem beszélve arról, hogy mennyire nehéz megfelelő ellátást és szakértelmet szervezni a távoli, elhagyatott, vidéki részekre nagyon sok országban. Mindezek tetejébe jön a szakképzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező és természetesen jobban fizető területekre.
Itt jegyezte meg a szervezet, hogy az egészségügyben dolgozók 67 százaléka nő, és mivel többnyire fiatalon van vállalkozó kedv és bátorság a költözéshez, a hátrahagyott országokban és régiókban demográfiai kérdéseket is felvet, ha a szakképzett ifjú hölgyek tömegével távoznak. Továbbá az orvosoknak és nővéreknek a közösségeknek a járványokkal és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességére is közvetlen hatása van, ami ugyancsak csökkenhet a szakemberek elvándorlása miatt.
Ráadásként a meglévő egészségügyi személyzet öregszik is, azaz nő a szektorban dolgozók átlagéletkora. A WHO által vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb, amit a szervezet úgy értelmezett, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni.
