Fenntarthatósági krízis az állami fogászati alapellátásban

Bár a 2580 praxisból álló országos hálózat számossága stabilnak tűnik, a statisztikai adatok elfedik a tartós helyettesítésekkel fenntartott körzetek ellátási minőségromlását és a finanszírozási rendszer kritikus anomáliáit – derül ki az Az én pénzem szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alapellátásról szóló összefoglaló szakmai anyagából, amelyben nem csak a háziorvosi rendszer anomáliára tértek ki.

A jelentés rámutat, hogy a jelenlegi finanszírozási modell nem követi a dologi kiadások, az amortizáció és az infláció okozta valós költségnövekedést. A bázisfinanszírozás megszüntetése tovább erodálta a praxisok stabilitását, a teljesítményalapú rendszer pedig torzítja a betegellátást.

Szakmai szempontból tarthatatlan a bértámogatási rendszer merevsége: a számítási alap továbbra is a 2023-as szinthez kötött, miközben 2026-ra a garantált bérminimum jelentősen emelkedett. Ez azt eredményezi, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező fogorvosok jövedelme alig haladja meg a bérminimumot, sőt, a pályakezdők esetében a bérolló megfordult: a szakdolgozói bérek esetenként meghaladják az orvosi jövedelmeket.

A praxisok fenntarthatóságát legközvetlenebbül a szakdolgozók közterhei és a folyósított támogatás közötti szakadék veszélyezteti. A számítások szerint még a legmagasabb kategóriájú praxistámogatás is havonta közel 100 ezer forinttal kevesebb, mint a szakdolgozó után kötelezően fizetendő bér és járulékok összege. Mivel az asszisztens jelenléte a működés alapfeltétele, ezt a hiányt a fogorvosoknak saját forrásból kell fedezniük.

A fogászat eszköz- és anyagigénye nagyságrendekkel haladja meg a háziorvosi praxisokét, a rezsitámogatás mértéke azonban továbbra is elmarad azokétól. Az ellátóknak fedezet nélkül kell megfelelniük az újabb kötelezettségeknek (pl. amalgámszeparátor, infekciókontroll, kötelező eszközfelülvizsgálat).

A MOK szerint a rendszerszintű összeomlás elkerülése érdekében elengedhetetlen:

• A bértámogatás automatikus korrekciója az aktuális bérminimumhoz.

• A rezsitámogatás differenciált emelése.

• Az eszköztámogatás és az egységes feladat-ellátási szerződések rendszerének bevezetése.