Feltárták az állatok és a gombák kapcsolatát
Filogenetikai eredmények alapján a két élőlénycsoport sokkal közelebb áll egymáshoz, mint bármelyikük a növényekhez, közli az InfoStart.
Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA–ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, aminek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature közölte.
A most megjelent tanulmány bevezetésében foglaltak szerint a korai molekuláris filogenetikai kutatások talán legnagyobb meglepetése az volt, hogy dacára a döbbenetes testfelépítési, élettani és egyéb különbségeiknek, valójában milyen közel állnak egymáshoz a soksejtű állatok és a gombák. A cikk első szerzője Eduard Ocaña-Pallarès, aki a kutatás idején Szöllősi Gergely ERC-támogatással létrehozott csoportjában dolgozott posztdoktori kutatóként az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén, írja a lap.
Mint olvasható, a genetikai hasonlóságok miatt ma már a soksejtű állatokat és a gombákat egy nagy leszármazási „szupercsoportba”, az Opisthokontába sorolják. Az ugyanakkor kevéssé ismert, hogy e csoport közös ősét követően hogyan zajlott az állatok és a gombák mára drámai különbségeket eredményező evolúciója. A most publikált kutatás a törzsfejlődés e szakaszába enged betekintést az állatok és a gombák génevolúciós pályáinak felrajzolásával. Az eredmények azt valószínűsítik, hogy a soksejtű állatok csak azután jelentek meg, hogy az őseik fokozatosan „összegyűjtötték” az eredményes soksejtűséghez szükséges géneket. Ez a folyamat tehát már a soksejtű állatok egysejtű ősében is elkezdődött, és a gének számának növekedésével járt.
Ezzel szemben a mai gombák ősei ellentétes evolúciós utat jártak be: fokozatosan géneket veszítettek.
A gombáknak több génje kapcsolatos az anyagcserével, mint az állatoknak, és az előbbi csoport kevésbé távolodott el az Opisthokonta közös őstől, mint az utóbbi. Azonban az evolúciókutatók más fontos különbségeket is feltártak a két csoport génevolúciójában. Az állatok génjei főként géntöbbszöröződéssel sokasodtak, míg a gombák több gént nyertek úgynevezett horizontális géntranszfer – amikor nem közeli rokon fajok között történik génáramlás – segítségével, főként a protisztáknak nevezett egysejtűektől és a baktériumoktól. Ezek az eredmények megerősítették azt a régi feltételezést, miszerint az állatok leszármazási vonalán kevésbé jelentős a horizontális géntranszfer szerepe. Ennek oka, hogy náluk a szaporodásban szerepet játszó sejtek, azaz a csíravonal már korán elkülönül a testi sejtektől.
Az élővilág korai evolúciójának legfontosabb eseményeivel kapcsolatos ismereteink nagyon hiányosak. A legmodernebb genomikai és számítógépes modellezőeljárások azonban lépésről lépésre közelebb vihetnek bennünket ahhoz, hogy megértsük a ma ismert élőlénycsoportok evolúciós eredetét és e folyamatok genetikai mozgatórugóit.
