Félnek igazat mondani, nehogy a működési engedély bánja
Minden megyei kórházban kevesebb a szakorvos, mint amennyire szükség lenne, erről azonban az intézményvezetők nem szívesen beszélnek, írja a Délmagyar.
- Ónodi-Szűcsnek "vidéki emberként" sok baja van
- Nem zárkózik el a kormány az ápolói kompetencia rendezésétől
- Cáfolja az ÁNTSZ-jelentést Ónodi-Szűcs Zoltán
- Új ügyeleti rendszer a fővárosban: Kiugratják a nyulat...
- Még azt mondják, jól vannak
- „Egymástól csábítgatjuk el a szakembereket”
- Hogyan szűnt meg egyszeriben az altató-orvoshiány?
Három olyan szakterület van, ahol komoly nehézséget jelent számunkra az orvoshiány: a belgyógyászat, a sürgősségi ellátás és a sebészet – mondta el Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely–Makó főigazgatója. A vásárhelyi és a makói kórház magas belgyógyászati ágyszámához nem könnyű kellő számú szakembert találni, míg a Makón dolgozó sebészek között többen állnak nyugdíjba vonulás előtt.
A sürgősségi orvosok hiánya általános az egész országban, ugyanis az intézményi fejlesztéseket és a sürgősségi rendszer átalakítását annak idején nem hangolták össze megfelelően a képzéssel – magyarázta a főigazgató. Jelenleg az aneszteziológusuk, a pszichiáterük és a szülész-nőgyászuk is kevesebb a kelleténél. Műtős és aneszteziológus szakasszisztenseket is szívesen fölvennének az intézménybe, és ápolóból is lehetne több – jegyezte meg a lap, amely azt is felidézi: ma szinte nincs olyan kórház, szakmai terület, ahol ne lenne orvos- vagy nővérhiány. Jelenleg azonban a szabályok szerint, aki nem rendelkezik a megfelelő feltételekkel, az nem kap működési engedélyt, sem finanszírozást, tehát mindenki a saját intézményét próbálja védeni – közölte Rácz Jenő januárban a Magyar Nemzettel. A lap arról kérdezte a volt egészségügyi minisztert, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökét, miért nem beszélnek az intézményvezetők az égető szakemberhiányról.
