Felmondási hullám utáni kényszerpályán a Szent Imre kórház

„Ha az a kérdés, hogy vannak-e orvosok, akik ellássák a betegeket, akkor a válasz igen. Csak a beteg nem tudja, hogy a sztrókgyanúját talán egy gasztroenterológus felügyeletével látja el egy plasztikaisebész-rezidens” – így jellemezte egy forrásunk a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán (SBO) zajló mindennapi munkát.

Az intézmény tavaly december közepén került reflektorfénybe, miután az összes sürgősségi szakorvos felmondott az SBO-n, és távozott az osztályvezető is. Akkor az intézmény új főorvost nevezett ki az osztályra, és kijelentette: a betegellátás változatlanul folytatódik. Svéd Tamás aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára hosszú Facebook-bejegyzésben fejtette ki akkor, hogy az intézményben egyre kevesebb sürgősségi szakorvos volt, ezért más osztályokon dolgozókat – például belgyógyászokat, kardiológusokat – vettek rá arra, hogy a sürgősségi osztályon vállaljanak műszakvezetést, bár a szabályok szerint sürgősségi osztályon ilyet csak oxiológus, azaz sürgősségi szakorvos vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező orvos végezhet.

Ennek ellenére Svéd Tamás szerint egyre gyakrabban fordult elő az, hogy nem sürgősségi szakorvosok vezettek műszakot. A MOK főtitkára szerint az orvosokat adó osztályok végül összefogtak és egységesen jelezték a vezetőségnek, hogy ezt a gyakorlatot nem kívánják tovább folytatni. Ezek után döntöttek úgy a sürgősségi szakorvosai, hogy felmondanak.

Mindezek után az intézmény először le akarta mondani az ellátást – ilyenkor másik intézményt jelölnek ki –, de az Országos Kórházi Főigazgatóság ezt nem engedélyezte. Jelenleg az intézmény úgy tudja biztosítani az ellátást, hogy közreműködői szerződésekkel, meglehetősen magasnak számító, 40 ezer forintos órabéren próbálnak szerezni beugrós, lehetőleg sürgősségi szakvizsgával rendelkező orvosokat.

A hvg360 értesülései szerint az intézmény továbbra is számít a kórház egyéb osztályain dolgozó, sürgősségi szakorvosi vizsgával nem rendelkező kollégákra a műszakvezetésben is. Ehhez a nem előírásszerű gyakorlathoz ráadásul fentről kaptak segítséget.

A Szent Imre kórház esete nem egyedi, szigetszerű jelenség, hanem a hazai egészségügyi struktúra feszültségeinek lenyomata. A lap írásában kitér a következő kulcskérdésekre is:

A HVG birtokába került dokumentumok feltárják azt a hatósági mechanizmust, amellyel a korábbi szigorú személyi feltételeket felpuhították, lehetővé téve a sürgősségi szakvizsga nélküli műszakvezetést. A Szent Imre kórház társosztályain dolgozó szakorvosokra nehezedő nyomás bemutatása, akik saját szakterületük ellátása mellett kénytelenek az SBO szakmai felelősségét is átvállalni.

A hatóság a rugalmasabb szabályozást az ellátás folyamatosságának biztosításával és a rendkívüli humánerőforrás-helyzettel magyarázza, Svéd Tamás főtitkár érvelése szerint a kompetenciahatárok átlépése nemcsak a betegbiztonságot veszélyezteti, hanem az orvosokat is beláthatatlan jogi kockázatnak teszi ki.

Az adatokból kirajzolódik a külföldön dolgozó magyar orvosok hazaáramlásának megindulása, amely azonban a bérnövekedés ellenére sem elegendő a rendszerszintű hiányok pótlására. A cikkben közlik a hazai egészségügy legkeresettebb orvosszakmáinak listája, ahol a szakemberhiány már a napi operatív működést veszélyezteti.

Ugyancsak a MOK főtitkárát szólaltatja meg másik cikkében a hvg360, amelyben arról írnak, hogy az állami kórházak a szigorúbb szabályozás ellenére is külsős közvetítőcégeken keresztül foglalkoztatott „beugrós” orvosokra szorulnak az ellátás és a betegbiztonság fenntartása érdekében.

„Szolgáltatásunk lehetőséget ad az állami egészségügyi ellátás stabilizálására” – hirdeti magát a MediSafe Kft., az egyik legnagyobb olyan cég az országban, amelyik közreműködői szerződésekkel, vagyis nem egészségügyi szolgálati jogviszony keretében biztosít beugrós orvosokat egészségügyi intézmények számára.

Az, hogy egy kórházban beugró doktorok, „zsoldosok” is dolgoznak, nem újdonság, a szolgálati jogviszony bevezetése előtt az orvosok szabadon megtehették, hogy a főállásuk mellett, egy közvetítőcég szervezésével más intézményekben is vállalnak munkát. A 2020-ban elfogadott, az orvosi béremelésről szóló törvénnyel azonban korlátozni kezdték az orvosok ilyen típusú munkavállalását az állami szektorban. Azóta

kizárólag az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) engedélyével lehet közreműködői szerződéssel orvosi feladatokat ellátni.

„Feltétel, hogy az adott feladat ellátása kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszony keretében nem biztosítható, és a közreműködő igénybevétele a betegbiztonság és az ellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében indokolt. A leggyakoribb indok az, hogy az adott műszak más módon nem lenne a betegbiztonság szempontjából megfelelően ellátható” – fogalmazott az Okfő a lapnak küldött tájékoztatásában. Azt viszont nem árulták el, hány beugró orvos dolgozik jelenleg az állami egészségügyben, s ennek milyen éves költségei vannak.

A MediSafe orvosközvetítő honlapján jelenleg 43 állami kórházba szóló szabad álláshely van, aneszteziológustól kezdve belgyógyászon át sürgősségi szakorvosig sok szakmában keresnek orvost napi munkára és ügyeletre is. Sürgősségi osztályra Budapesten és több megyében is keresnek szakorvost.

„Nem túlzás azt állítani, hogy az ország több pontján az úgynevezett zsoldosok tartják életben a sürgősségi osztályokat. Én is dolgozom ilyen konstrukcióban, különböző vidéki kórházakban látok el sürgősségi osztályon feladatokat” – meséli egy névteleséget kérő orvos.