Fejlesztések Szegeden, Szentesen és Sárváron

A szaktárca az Országos Mentőszolgálaton keresztül 70 millió forintot ad a szentesi légimentő bázis megépítésére - közölte Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A döntés már tavaly megszületett arról, hogy hol legyenek a mentőbázisok. A dél-alföldi fejlesztés elmaradása folyamatosan problémákat jelentett, amelyek oka szerinte a lassú uniós finanszírozási eljárásban keresendő.
Szirbik Imre szentesi polgármester, szocialista országgyűlési képviselő szerint várhatóan két hónap alatt kiválasztják a munkálatok kivitelezőjét, amely három hónap, vagy legfeljebb három és fél hónap alatt végezhet a munkával, azaz mintegy fél év múlva a Dél-Alföld polgárai is ugyanolyan színvonalú légimentő-szolgáltatással számolhatnak, mint az ország más vidékein élők.
A beruházáshoz hiányzó 20-30 millió forintot a térség önkormányzatai adják össze.

*

A szegedi egyetem, amely 2007 októbere óta működteti az integrált szegedi betegellátó rendszert, a beruházásokhoz az Egészségügyi Minisztérium pályázatán nyert 210 millió forint támogatást - mondta el Szabó Gábor professzor a fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón. A felsőoktatási intézmény hamarosan további fejlesztések érdekében nyújt be pályázatot, mivel a már meglévő 400 ágyas klinika felújításával és egy 255 ágyas tömb építésével új egészségügyi központot kívánnak kialakítani.
Kovács Iván, az egyetem klinikai központjának stratégiai igazgatója elmondta, hogy 2007 tavaszán, a kórházi struktúraátalakítás során több fekvőbeteg-ellátó osztály szűnt meg Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen. Ennek következtében a szemészeti, a fül-orr-gégészeti, a traumatológiai és a bőrgyógyászati klinikákra többletfeladatok hárulnak, a március végére befejeződött fejlesztések ezek színvonalas ellátását segítik.
A legnagyobb - mintegy 100 millió forintos - beruházást a traumatológiai klinikán hajtották végre, elkészült a műtő és a szintén életmentő beavatkozások végrehajtására szolgáló súlyossérült-ellátó steril klimatizálása, s több olyan műszert vásároltak, amely a jelentősen megnövekedett betegforgalom kezeléséhez szükséges. A szemészeti és a bőrgyógyászati klinikán olyan egységeket alakítottak ki, amelyek lehetővé teszik a nappali ellátást; a fül-orr-gégészeten a műszerek beszerzése mellett beépítették a tetőteret, a Fogorvostudományi Karon pedig a szájsebészeti műtétekhez szükséges infrastruktúrát javították.

*

Sárváron több mint egymilliárd forintot fordítanak a városi kórház rehabilitációs kórházzá alakítására azt követően, hogy az intézményben megszűntek az aktív kórházi ágyak, és jelentős beruházásokat terveznek a gyógyturizmus lehetőségeinek növelésére is. Dénes Tibor, a Rába-parti kisváros polgármestere elmondta: az átalakítás költségeiből 800 millió forintot európai uniós pályázati forrásból finanszíroznának, amelyhez 200 millió forintos önrész társul. Ugyancsak 800 millió forintot fordítanak pályázati pénzből a városi szakrendelő felújítására, 30-40 millió forint saját erőből pedig már korábban felújították a városban működő négy háziorvosi rendelőt, így a város szinte teljes egészségügyi infrastruktúrája megújulhat. 
Sárvár az idegenforgalom, a gyógyturizmus fejlesztésében látja jövőjét. Ezért az idén 300-400 millió forintos saját erős beruházással továbbfejlesztik  a sárvári gyógy- és wellneszfürdőt, a duplájára növelve annak jelenlegi területét, megépítve egy új hullámmedencét. Terveik szerint 2009-2010-ben 1 milliárd forintos európai uniós támogatással 3-3,5 milliárd forint értékű további fürdőfejlesztés valósulhat meg

Forrás: MTI