Évente ötvenen betegszenek meg pulmonális hipertóniában Magyarországon
Elsősorban a tüdőerek betegsége, de a szív a fő kimutatási helye a pulmonális hipertóniának, amelyet nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem specifikusak - mondta Karlócai Kristóf, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság kardiopulmonális munkacsoportjának elnöke annak kapcsán, hogy e betegség az egyik fő témája a két társaság pénteken kezdődött közös szegedi tudományos ülésének. A pulmonális hipertónia esetén a tüdőben szűkülnek az erek és emelkedik a vérnyomás, ami akár az ötszöröse is lehet a normálisnak. Mivel a tünetek nem specifikusak, hosszú időbe telik a betegséget azonosítani, ami kezelés nélkül nagyon súlyos és drámai következményekkel jár. Két-három éven belül a beteg elhalálozhat. A fő tünete is általános, hisz a terhelésre fulladás sok betegség velejárója - hívta fel a figyelmet a szakorvos.
Azoknak a betegeknek, akik ebben szenvednek, a közelmúltban alakult meg egy betegvédelmi egyesülete. A szervezet segítségével elindult egy internetes felület is, a www.tudoer.hu, ahol már sok információt található a betegség kialakulásáról, kezeléséről, sőt a résztvevők közösen lépnek fel a legújabb gyógyszerek beszerzéséért. Ugyanis bár súlyos a betegség, Magyarországon csak kétféle gyógyszer kapható, és azok is nagyon drágák.
A tüdőérszűkület lehet veleszületett probléma, ami később rögzül, lehet genetikus örökség vagy kialakulhat például tüdőembólia szövődményeként. A betegség évente ötven új páciensnél jelentkezik - közölte Karlócai Kristóf.
A tudományos ülés másik fő témája az úgynevezett krónikus obstruktív légúti betegség, angol nevéből rövidítve a COPD, ami előrejelzések szerint 2010-re a negyedik leggyakoribb halálok lesz a világon. Pedig a kór egyetlen egyszerű méréssel diagnosztizálható és korai stádiumban felismerve még megállítható. A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik.
A betegség a dohányosok körülbelül húsz százalékánál, általában negyven éves kor felett jelentkezik. A krónikus, visszatérő köhögés, megváltozó köhögési jelleg, mellkasi fájdalom, egyre kisebb terhelhetőség azok a tünetek, amelyek után érdemes legalább egy alapvizsgálatra elmenni - hangsúlyozzák a szakorvosok.
MTI
