Egészségpolitika
Évente kétezer halálesetet okoz Budapesten a levegő finompor-szennyezettsége
2009. október 22. 13:07
Az asztmás és tüdőrákos megbetegedések ugrásszerű növekedése mellett az úgynevezett hirtelen csecsemőhalálnak is egyik fő kiváltó oka Budapest rendkívül magas légszennyezettsége – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke egy budapesti konferencián szerdán.
A tíz mikrométernél kisebb átmérőjű finom por (PM10) okozta levegőszennyezés Budapesten évente mintegy kétezer ember idő előtti haláláért és több mint 100 ezer megbetegedésért felelős; részben a PM10-nek tudható be, hogy az asztmás megbetegedések száma a fővárosban az utóbbi 25 évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint háromszorosára emelkedett – mondta Lukács András A közlekedés részecskeszennyezésének csökkentési lehetőségei Budapesten 2011-ig című konferencián.
A Levegő Munkacsoport elnöke előadásában emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió előírásai szerint a PM10 koncentráció mértéke évente legfeljebb 35 napon lépheti át a megengedett határértéket (azaz az 50 μg/m3 napi átlagot), míg Budapest belvárosában ez a szám az elmúlt években ennek mintegy ötszöröse volt. Mint mondta, Magyarország 2011 júniusáig kapott haladékot a szennyezés visszaszorítására, amelyet ha elmulaszt, komoly büntetés elé néz: London esetében például nemrég 90 milliárd forintnak megfelelő bírságot szabott ki az Európai Bizottság.
Mivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a budapesti PM10-szennyezés 72 százalékát a közúti közlekedés okozza, elsősorban ezen a területen kell lépéseket tenni – mondta Lukács András.
A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a közösségi közlekedés fejlesztése keretében minél több helyen forgalmi előnyt kell biztosítani a közösségi járműveknek, elodázhatatlan a BKV, a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolása, és az arról való egységes tájékoztatás, szükséges az autóbuszpark korszerűsítése és bővítése, miközben legalább szinten kell tartani a kötöttpályás közösségi közlekedés színvonalát.
A civil szervezet emellett dugódíjat vezetne be, forgalomcsillapítást alkalmazna a mellékutcákban, újraosztaná a közterületeket – beleértve a főutakat – a közösségi közlekedés, a kerékpárosok és a gyalogosok javára és az autósok kárára, alacsony kibocsátású övezeteket hozna létre, valamint támogatná az ésszerűbb árufuvarozást és a közlekedési igényeket csökkentő településfejlesztést.
A Levegő Munkacsoport elnöke előadásában emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió előírásai szerint a PM10 koncentráció mértéke évente legfeljebb 35 napon lépheti át a megengedett határértéket (azaz az 50 μg/m3 napi átlagot), míg Budapest belvárosában ez a szám az elmúlt években ennek mintegy ötszöröse volt. Mint mondta, Magyarország 2011 júniusáig kapott haladékot a szennyezés visszaszorítására, amelyet ha elmulaszt, komoly büntetés elé néz: London esetében például nemrég 90 milliárd forintnak megfelelő bírságot szabott ki az Európai Bizottság.
Mivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a budapesti PM10-szennyezés 72 százalékát a közúti közlekedés okozza, elsősorban ezen a területen kell lépéseket tenni – mondta Lukács András.
A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a közösségi közlekedés fejlesztése keretében minél több helyen forgalmi előnyt kell biztosítani a közösségi járműveknek, elodázhatatlan a BKV, a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolása, és az arról való egységes tájékoztatás, szükséges az autóbuszpark korszerűsítése és bővítése, miközben legalább szinten kell tartani a kötöttpályás közösségi közlekedés színvonalát.
A civil szervezet emellett dugódíjat vezetne be, forgalomcsillapítást alkalmazna a mellékutcákban, újraosztaná a közterületeket – beleértve a főutakat – a közösségi közlekedés, a kerékpárosok és a gyalogosok javára és az autósok kárára, alacsony kibocsátású övezeteket hozna létre, valamint támogatná az ésszerűbb árufuvarozást és a közlekedési igényeket csökkentő településfejlesztést.
MTI
