Értékelhetetlen szaktudás
Sokszor pesti bérházak emeleti lakásában, a szükséges tárgyi és oktatói feltételek nélkül zajlik az ápolók, gyógymasszőrök, szakasszisztensek és más egészségügyi dolgozók képzése. Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke hangsúlyozta, óriási gondok vannak az egészségügyi szakemberképzés minőségével.
Amióta ez a feladat kikerült az iskolarendszerből, „himi-humi" bt.-k, kft.-k végeznek üzleti megfontolásból ilyen oktatást, de nem biztosítják hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A tanfolyamok az engedélyezésnél még általában megfelelnek az előírásoknak – vélekedett Balogh Zoltán –, ám valójában sokkal rövidebb a képzés a tervezettnél, kevés és nem megfelelő a gyakorlati oktatás. Van olyan szakma, amelyet a nemzetközi ajánlások szerint körülbelül 1200 órás, úgynevezett ráépülő képzéssel lehet elsajátítani, ám Magyarországon a végzettséget igazoló papír elvileg 450 órás oktatással is megszerezhető.
A kamarának ugyan nincs ellenőrzési joga a képzések fölött, de amióta 2009-től a szakmai szervezet is képviselteti magát a háromtagú vizsgabizottságban, Balogh Zoltán találkozott már olyan 18 fős csoporttal, amelyből 17 végzőst meg kellett buktatni. Többségük ott szembesült azzal, hogy hiába fizette ki a tanfolyam árát, a tudása nem megfelelő. Volt olyan vizsga, amelyet a rossz színvonal miatt fel kellett függeszteni. Sokszor előfordul az is, hogy a hirdetésekben OKJ-s végzettséget ígérnek a fiataloknak, ám a végén ezt nem kapják meg, s csak egy szinte értéktelen papírt adnak nekik. Tehát már nemcsak az a baj, hogy kevés az egészségügyi szakdolgozó, hanem az is, hogy egyre kisebb a tudásuk.
A most végzettek készségei sokkal gyengébbek, mint egy évtizeddel ezelőtt s ez megmutatkozik az injekció beadásában, az infúzió összeállításában, a betegmozgatásban, a táplálásban.
Magyarország EU-csatlakozása óta sokat változott az egészségügyi szakemberek képzése. Míg korábban általában egészségügyi középiskolában folyt az oktatás, addig mára ez kikerült az iskolarendszerből, s érettségi után választható az OKJ-s, vagy főiskolai végzettséget adó képzés, amelyet magánvállalkozások végeznek. A szakmai kamara elnöke szerint nem kellene visszaállítani a korábbi rendszert, hiszen nem jó, ha a fiataloknak 14 éves korukban kell eldönteniük, hogy ezt a pályát választják, s 17 évesen már a betegágy mellett dolgoznak. Elképzelésük szerint a képzést részben vissza kellene helyezni az iskolarendszerbe úgy, hogy bizonyos középiskolákban a fiatalok felvehessék a szükséges tantárgyakat, így érettségi után már csak egy 1-1,5 éves ráépülő képzést kellene elvégezniük, amelynek minőségét is könnyebb ellenőrizni.
Ebben a technikum jellegű képzésben nagyobb szerepet kellene kapniuk az egészségügyi intézményeknek, amelyekben persze az is gondot okoz, hogy a szakoktatói gárda nagy részét leépítették.
A szakmai kamara az elmúlt években sokszor tett javaslatokat a képzés átalakítására, de eddig nem történt érdemi intézkedés. Az új kormány megalakulása után is felvetették ezt, s reményeik szerint hamarosan tárgyalnak a témáról az egészségügyért felelős államtitkársággal. Balogh Zoltán szerint ugyanis gyors kormányzati beavatkozásra van szükség, mert a helyzet így tarthatatlan.
