Engedélyezik a beültetendő embriók genetikai vizsgálatát
A lipcsei legfelsőbb bíróság döntése alapján a jövőben már Németországban is legális a mesterségesen megtermékenyített embriók esetében a beültetés előtti vizsgálat abból a célból, hogy a genetikailag hibásnak minősített sejteket kiválasszák, és a páciensek szervezetébe csak az előzetes vizsgálat alapján egészségesnek minősített embriókat ültessék be.
A döntést egy 47 éves nőgyógyász által felvetett jogeset kapcsán hozta a bíróság, aki már 2005-ben és 2006-ban is végzett olyan beültetés előtti beavatkozást (Präimplantationsdiagnostik – PID) a megtermékenyített petesejteken, amelynek célja a genetikailag örökíthető betegségek kiszűrése volt.
A mai napig erősen vitatott témának számító, mesterségesen megtermékenyített embriókon végzett géntesztek a jövőben nem számítanak büntetőjogilag felelősségre vonható tevékenységnek Németországban. Olyan párok esetében, akiknek a fogantatás természetes úton nem lehetséges és a mesterséges megtermékenyítés mellett döntenek, a kezelő orvosnak törvényesen elfogadott joga lesz arra, hogy a megtermékenyített petesejteket az esetleges genetikai betegségek megelőzése céljából megvizsgálják, és a nő szervezetébe a leginkább egészségesnek bizonyult embriókat ültessék be. Ezt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy a mesterségesen megtermékenyített embrión az anyaméhen kívül vizsgálatot végezzenek, „Präimplationsdiagnostiknak” (röviden PID) nevezik.
A legfrissebb jogeset a témában egy berlini orvos kezdeményezésére került a berlini tartományi bíróság elé. Az orvos már 2005-ben és 2006-ban is végzett embriókon beültetés előtti génteszteket olyan párok esetén, akiknek egyik tagja valamilyen genetikailag örökíthető betegségre hajlamos génnel rendelkezett. Az első ilyen beavatkozás esetében az orvos annak a génnek a továbbadását igyekezett az előzetes vizsgálattal kiszűrni, amelyik a megszületett csecsemőnél a Down-kór kialakulásához vezethetett volna. Egy másik esetben négy hibásnak minősített, de már megtermékenyített petesejtet minősített beültetésre alkalmatlannak és semmisített meg amiatt, mert a beültetésre váró párnak már volt egy súlyosan fogyatékos lánya. A szelekció után végül az egészséges embriókat ültette be az orvos a pár női tagjának a szervezetébe, és végül a páciens egészséges gyermeket hozott a világra.
A legfelsőbb bíróság aktuális értelmezése szerint a törvény csak az embriókkal történő kereskedelmet és a tudományos célú kísérletezést tiltja, de a genetikailag örökíthető betegségek szűrése céljából végzett orvosi tesztelést a továbbiakban már nem. A legfelsőbb bíróságot vezető bíró, Clemens Basdorf, hangsúlyozta, hogy a döntés nem azt teszi lehetővé, hogy „a szülők a számukra leginkább vonzó tulajdonságokkal rendelkező embriót válasszák ki beültetésre”, csak azt könnyíti meg, hogy a genetikailag örökíthető betegségek továbbadását az orvosok előzetes szűrés alapján megelőzzék. A mostani döntés alapján tehát az orvosnak nem kell többé bűntetőjogi következményektől tartania a PID beavatkozások kapcsán. Ez ésszerű is, hiszen hasonló vizsgálatokat, szűréseket az anyaméhen belüli, természetes módon, fogantatott embriók esetében már régóta végeznek.
A teljes cikk a kitekinto.hu-n olvasható.
