Tudomány
Emlőrákszűrés: olaj a tűzre. I. rész
2009. december 21. 16:11
.jpg)
Az U.S. Preventive Services Task Force novemberben új ajánlást tett közzé az emlőrákszűréssel kapcsolatban, és ezzel újra fellángolt a szavak és adatok 40 éve folyó, hol tomboló, hol elcsituló háborúja.
Az ajánlásnak, amely szerint elegendő az 50 éven felüli nőket szűrni, mind az orvosok, mind a laikusok körében vannak elszánt támogatói és ellenzői. Bár a médiából úgy tűnhet, hogy új vitáról van szó, valójában az ellentmondó vélemények harca 1969-ben kezdődött, amikor közzétették az első nagy esetszámú emlőrákszűrési program (Health Insurance Plan [HIP] of Greater New York) kezdeti eredményeit. Ezek azt mutatták, hogy a fizikális vizsgálat és a mammográfiás szűrés eredményeként a 40–64 éves nőkben 30 százalékkal csökkent az emlőrák halálozása (JAMA 1971; 215: 1777-85).
Hosszabb követési idő után a HIP adatai azt sugallták, hogy a halálozás csökkenése a 49 évesnél idősebb nőkre korlátozódott. 1977-ben a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a 40–49 éves korosztálynak semmiféle haszna nem származott a szűrésből (Cancer 1977; 39(suppl): 2772-82).
Nem sokkal ezután egy svédországi vizsgálat jó hatásúnak találta az emlőrákszűrést a 40–74 éves korcsoportban (Radiology 1981; 138: 219-22). A HIP eredményeivel ellentétben, 20 éves követés után is előnyösnek mutatkozott a szűrés a 40–49 éves nőkben is, akárcsak az idősebbekben (Lancet 2003; 361: 1405-10).
Több más vizsgálat is alátámasztotta, hogy érdemes emlőrákszűrést végezni, és a mammográfia elfogadottá vált mind az orvosok, mind a kutatók körében. Az a vita azonban, hogy a fiatalabb nőkben is hasznos-e a szűrés, és hogy milyen időközönként érdemes végezni, nem zárult le (Int J Epidemiol 2004; 33: 43-55).
A fiatalabb nők a középpontban
Fellobbantotta a vitát egy kanadai vizsgálat, amely szerint a mammográfiás szűrésen átesett 40–49 éves nők körében nagyobb volt a halálozás kockázata (Can Med Assoc J 1992; 147: 1459-76). Ennek a vizsgálatnak a terve azonban ugyanabban a fogyatékosságban szenvedett, mint a többi korabeli szűrővizsgálat: statisztikai ereje túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy kimutassa a fiatalabb nőkben tapasztalható esetleges előnyös hatást (Rhode Island Med 1994; 77: 360-61).
1993 decemberében az USA Országos Rák Intézete (National Cancer Institute, NCI) nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte a mammográfiával kapcsolatos állásfoglalását. Ebben azt állapították meg, hogy a mammográfia egyértelműen előnyösnek bizonyult a 49 évesnél idősebb nőkben, azonban vitatott, hogy van-e haszna a fiatalabbakban, mivel az addigi vizsgálatok nem mutatták ki náluk a halálozás szignifikáns csökkenését. Ezért az NCI visszavonta azt a korábbi ajánlását, amely szerint a 40–49 éves nőkben egy- vagy kétévente rutinszerű szűrést kell végezni. Ez az állásfoglás megegyezett más orvosi szervezetekével (American College of Physicians és U.S. Preventive Services Task Force) is.
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
