Ellenőrizni kellene a kórházak takarítását

Magyarországon az egészségügyi intézmények takarítása szigorúan szabályozott, amit ellenőrizni is kell, de mikrobiológiai vizsgálatokra csak nagyon ritkán van lehetőség – mondta a TV2 Mokka című adásában Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke. Ellenőrzés nélkül nem lehet jó a takarítási szolgáltatás, amelyre egyébként működési költségeik alig két százalékát költik az intézmények. Látható és érezhető eredményeket a költés megduplázásával lehetne elérni. Az elnök elmondta azt is, az ellenőrzés a főnővérekre van bízva, akik nincsenek, vagy nagyon leterheltek. Számos intézményben még most is 2010 előtt lejárt takarítási szerződések alapján működik a szolgáltatás, és hiába írja elő az új közbeszerzési törvény, hogy a beszerzéseknél már nem csak az árat, hanem a szakmaiságot is figyelembe kell venni, döntően ma is ár-szempontú közbeszerzéseket írnak ki. Változást a takarításra fordított költségek emelésével, minimális rezsióradíj meghatározásával és a szakemberképzés javításával lehetne elérni az elnök szerint, aki azt is hozzátette, bizonyos szint alatt nem lenne szabad elvégeztetni ezt a munkát.

Rettenetes állapotban vannak a kórházak higiéniai szempontból, az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egy éve küzd azért, hogy a döntéshozók tegyenek a kórházi fertőzések ellen, aminek egyik eleme lenne a kórházak megfelelő takarítása is – tette hozzá dr. Lénárd Rita belgyógyász. A nosocomiális infekciók (NI) világszerte problémát jelentenek az egészségügyi ellátásban, azonban más országokban tesznek is azért, hogy megelőzzék a fertőzések kialakulását. A takarított felületekről rendszeresen kellene leoltást végezni, az intézményeknek és az ÁNTSZ-nek egyaránt ellenőriznie kellene a munkát, ám az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és a Tisztifőorvosi Hivatal éppen most tagozódik be az erőforrás minisztériumba, ezért Lénárd Rita attól tart, hogy a helyzet csak romlani fog. A kórházakban 24 órás a munkarend, ezzel szemben a hétvégén alig látni takarítószemélyzetet az intézményekben. Egyes előrejelzések szerint egy évtized múlva többen fognak meghalni NI-k miatt, mint daganatos betegség következtében – mondta a belgyógyász, felhívva a figyelmet arra, hogy ezek a fertőzések a nem megfelelő higiénés körülmények mellett a nem megfelelő antibiotikum használat és kézhigiéné miatt terjednek, amelyen központi programokkal lehetne javítani. Egy-egy fertőzés kezelése sokkal többe kerül az intézményeknek, mint amennyit ezekre a projektekre szánni kellene.