Elfogadta a parlament az egészségpénztárakról szóló törvényt

“Szavazol?” - olvashatták a Parlament környéki Nádor utca járókelői a kormánypárti képviselők arcképei fölött a nemesen egyszerűnek, ámde provokatívnak szánt kérdést hétfőn, az egészségpénztárakról szóló törvény újraszavazásakor. Nem véletlen, ha a deja vu érzése kerítette hatalmába őket: a törvény sorsát követők az Országház kupolatermében február 11-én ugyanazokat az érveket hallhatták, és ugyanolyan gesztusokat láthattak, mint decemberben. A vasárnap éjszaka a Parlament köré emelt kordont - nem sokkal azután, hogy 203 igen és 173 nem szavazattal a parlamenti többség ismét áldását adta a jogszabályra - a tüntetők egy szakaszon megbontották. A rendőrök ekkor könnygáz bevetésével kezdték kiszorítani a Kossuth térről és környékéről a néhány száz fős tömeget.
A Fidesz ismételten név szerinti voksolást kezdeményezett. Némi változatosságot csupán az jelentett, amikor Karsai József szocialista képviselő - ígéretének megfelelően - nemmel szavazott, így a december 17-i állapothoz képest eggyel csökkent az igenek száma. Ellenzéki képviselők tapsviharral jutalmazták Karsai megnyilvánulását, bár az MSZP-s honatya valószínűleg büntetésre számíthat a pártfegyelem megsértéséért. A hosszú idő óta beteg Horn Gyulán és Toller Lászlón kívül Farkas Imre, Filló Pál és Gál Zoltán nem vett részt a szavazáson; közülük Filló Pál külföldön tartózkodik, Gál Zoltán pedig fekvőbeteg, de mint az MTI-nek elmondta, "nagy igennel" szavazott volna.
Szintén nem volt jelen a külföldön tartózkodó, MDF-es Almássy Kornél, Csapody Miklós, valamint a fideszes Braun Márton. Jelzésértékű, hogy a Fidesz, a KDNP és az MDF-frakció mellett a független Gyenesei István is nemmel voksolt, annak ellenére, hogy MSZP-s képviselőtársai közül az utolsó pillanatban még többen megpróbálták meggyőzni.

A voksolást megelőző vita során Vojnik Mária, az MSZP szakpolitikusa hiába emlékeztette kollégáit, hogy a napirend tárgyát a törvényjavaslat köztársasági elnök által kifogásolt részei jelentik, illetve az egyszer már elfogadott szöveg újabb 12 ponton történő módosítása - erről esett a legkevesebb szó. Ehelyett a képviselők elismételték álláspontjukat, mindkét oldal saját szája íze szerint emelve ki részleteket az államfő értékeléséből. Horváth Ágnes expozéjában például azt, hogy a köztársasági elnök is egyetért az SZDSZ-szel a diagnózisban: “a jelenlegi egészségügyi rendszer rendkívül alacsony hatásfokkal működik, pazarló, korrupt”, majd kifejtette: nem hisznek abban, hogy a teljesen államilag működtetett társadalombiztosítás valaha is eltávolodhatna a politikától.
Mikola István (Fidesz) ellenpéldaként a francia rendszert említette, majd arra figyelmeztetett: ha a döntéshozók nem határozzák meg részletesen a biztosítási csomag tartalmát, a biztosítók áttolhatják a szolgáltatások egy részét a kiegészítő ellátási körbe. Hangoztatta: a törvényjavaslat az állami társadalombiztosítás és az üzleti alapon működő versengő magánbiztosítás legrosszabb tulajdonságait ötvözi. Vojnik Mária az ellenzék vádjaira felemlegette a tíz évvel ezelőtt született, Selmeczi Gabriella (Fidesz) nevéhez fűződő javaslatot, amely az aktuális jogszabálycsomagnál szabadabb utat nyitott volna a magánbefektetők előtt. Havas Szófia (MSZP) pedig emlékeztetett: a Fidesz kormányzásához fűződik a háziorvosi praxisok privatizálása.
Újabb politikai és hitvitát kísérhettünk tehát figyelemmel, amely a négyórás időkeret nagy részében meglehetősen távol állt eredeti céljától.
A legújabb módosítások - szám szerint 12 - a köztársasági elnök észrevételei nyomán kerültek be a normaszövegbe - hangsúlyozta Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. Szerinte a társadalmi kontroll erősödött azzal, hogy a pénztárak felügyelőbizottságaiban a járulékfizetők képviselői is helyet kapnak. Az Egészségbiztosítási Felügyelet tanácsában duplájára növelték a szakszervezeti-munkaadói képviselők számát. Emellett a törvényszöveg bevezetőjében rögzítették, hogy a magyar rendszer - ahogy Kökény fogalmazott - “társadalombiztosításra épülő és egybiztosítós, decentralizált térségi, ellátásszervezői modell”.

Mi történik az új rendszerben?

Az elfogadott jogszabály szerint az idei, átmeneti évet követően, 2009. február 1-jén 51 százalékban köztulajdonú pénztárak állnak fel, amelyek április 1-jén kezdenek működni. Az elnöki vétó miatt csúszott át a következő évre a tagtoborzás ideje: a pénztárak február 15-étől egy hónapon át gyűjthetnek ügyfeleket. Átlépésre minden évben október közepétől november közepéig nyílik lehetőség.
A kihirdetés előtt álló törvény alapelveiben rögzíti, hogy a jövedelemarányosan befizetett járulékok alapján mindenkinek egyforma ellátás jár.
Az állam egyenként 20 millió forint jegyzett tőkével alapít 22 egészségbiztosítási pénztárat, így a vidéki megyékben egy-egy, a fővárosban és Pest megyében pedig négy részvénytársaság jön létre. Ezek kisebbségi tulajdonjogát vehetik meg a befektetők. A pályázat során a kikiáltási ár 12 ezer forint lakosonként. Ha a licit során nem talál új gazdára egy területi pénztár, tisztán állami tulajdonú részvénytársaság jön létre. Ezt követően emelik az alaptőkét, amely pénztáranként 3 milliárd forint; ennek 80 százaléka mozdíthatatlan, biztonsági tőke.
Tulajdonosi szerkezettől függetlenül egy pénztár csak akkor működhet, ha taglétszáma meghaladja az 500 ezer főt, de a túl erős piaci pozíciót elkerülendő, nem tömörít 2 millió biztosítottnál többet. Ennek nagyon is valós lehetőségéről árulkodik a törvény azon passzusa, amely megengedi, hogy ügyfélszolgálati irodát közösen üzemeltessenek a pénztárak. Egymással konkuráló pénztárak esetében ez nyilvánvalóan elképzelhetetlen lenne.
Működési költségként a fejkvóta-bevételnek egyébként legfeljebb 3,5 százalékát könyvelheti el a pénztár. Osztalékra három évig egyáltalán nem számíthat még a kezdettől fogva nyereséges pénztár sem, a biztonsági idő letelte után pedig a fejkvóta-bevételekből - ha azok meghaladják a költségeket - 2 százaléknyi osztalék fizethető ki. Ez azonban nem az a pénzösszeg, amelyet a kisebbségi tulajdonosok kivihetnek a rendszerből, ők csak 49 százalékos tulajdonrészük arányában osztozkodhatnak azon. A szocialisták ragaszkodtak ahhoz, hogy a törvény szövegébe bekerüljön: az államra eső osztalékrészt az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezetének főigazgatóját hat évre nevezi ki a miniszterelnök. A Nemzeti Egészségbiztosítási Központ kezeli a befolyó járulékokat, állapítja meg és utalja a pénztáraknak tagjai után járó fejkvótát, valamint kezeli azt az alapot, amelyből a nagyértékű beavatkozásokat fizetik ki közvetlenül a szolgáltatóknak. Ennek a teljes járulékbevételhez viszonyított arányáról külön jogszabály rendelkezik majd, ahogyan sok más fontos részletről is.

A zárószavazás után is napirendi téma maradt az egészségügy tegnap este, a nagyobbik ellenzéki párt megpróbálta megggyőzni a képviselőket arról, mérettessék meg a törvényjavaslatot a március 9-i népszavazással azonos időben és tartsanak megerősítő referendumot az egészségbiztosítási reformról. A képviselők csaknem ugyanolyan arányban - 203 nem és 166 igen szavazattal - utasították el a Fidesz és a KDNP kezdeményezését, mint ahogyan átengedték a finanszírozási reformról szóló törvényt.
A következő hónapokban elhúzódó nyelvészeti vitára számíthatunk, hiszen míg az ellenzéki képviselők többnyire “lebiztosítózzák” a létrejövő új szereplőket, Kökény Mihály szerint egyértelmű, hogy sem a létrejövő pénztárak, sem a magánbefektetők nem állapíthatnak meg kockázatarányos díjakat, nem változtathatnak a szolgáltatási csomag terjedelmén, így nem minősülnek biztosítónak.

Bánky Bea

Kronológia

2006. május 30. - A második Gyurcsány-kormány programja leszögezte, hogy nem halasztható az egészségügy átfogó, érdemi reformjának megindítása. A dokumentum szerint 2007 végéig létrehozzák a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról.
2006. június 24. - A kormány balatonőszödi ülése után Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette: július 31-ig elindul az egészségügyi reform. 2007-ben elfogadhatják az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, melyek 2008. január 1-jétől lépnének hatályba, a több-biztosítós rendszer kérdésében az év végéig dönt a kormány.
2007. január 15. - Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint február végén a kormány elé kerülhet a több biztosítós modell bevezetéséről szóló szakmai anyag.
2007. január 26. - Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy az egészségügyi reform részleteiben még sok vita van. Közölte: nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító van a rendszerben, hanem melyik rendszer szolgálja ki legjobban a betegek érdekeit. Politikustársait arra kérte, ne a döntéseikhez keressenek szakértőket, hanem fordítva.
2007. február 15. - A kormány 45 pontos éves munkaterve szerint április végéig döntenek az egészségügybiztosítási rendszerről, ősszel pedig előkészítik a szabályozást.
2007. április 6. - Lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, utóda 23-án Horváth Ágnes lett.
2007. május 6. - Az MSZP és az SZDSZ Lovasberényben egyeztetett az egészségügyi modellváltásról, az egészségügyi reform folytatásáról. A koalíciós pártok egyetértettek az egészségügyi intézmények közötti versenyben, de vitáztak "a szolgáltatási verseny eszköztáráról".
2007. június 14. - Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök ismertette az egészségügy reformjának az MSZP elnöksége által jóváhagyott kompromisszumos javaslatát. Az elképzelés lényege a verseny, de csillapítva: egy biztosító, de több pénztár. Megmaradna az állami egészségbiztosító, de régiónként olyan pénztárak jönnének létre, amelyeknek többségi tulajdonosa az állam lenne, ugyanakkor 49 százalék erejéig beengednék a magántőkét. Az ilyen pénztárakban tőkeemeléssel lehetne üzletrészt szerezniük a biztosítási piac szereplőinek, s ezt a befektetést azonnal a szolgáltatások fejlesztésére használhatnák, a befektetők a bevitt tőke arányában vehetnének ki hasznot.
2007. július 1. - Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke aláírta a koalíciós megállapodás kiegészítését, amely az egészségügy átalakításáról kompromisszumos javaslatot fogalmaz meg, egyesíti a szolidaritást és a versenyt. A dokumentum szerint az egységes társadalombiztosítási keret fenntartása mellett versengő egészségbiztosítási pénztárak jönnek létre, ezekben kisebbségi részben megjelenik a magántőke, de a tulajdonosi jogosítványoknak a tulajdonosi arányokat kell tükrözniük. Az új pénztárak 6-12 hónapos átmeneti időszakban tehetnek ajánlatot valamennyi biztosítottnak. Akik nem választottak biztosítót, automatikusan a régiójukban működő pénztárhoz kerülnek. A törvényalkotás 2007. végéig megtörténik, az új törvény 2008. január 1-én hatályba léphet, ezt követően létrejöhetnek az egészségbiztosítási pénztárak, a teljes átalakulás befejezése 2009 eleje. A régiókhoz kötött pénztárak megjelenése után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszűnik.
2007. szeptember 24. - Az MSZP és az SZDSZ megállapodott az egészségbiztosítás reformjáról. A rendszer alapegysége a megye lesz, de a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban négy pénztár alakulhat meg. A pénztáraknak az állam 51 százalékos tulajdonrészén kívül egy biztosító vagy egy különböző szereplőkből összeálló konzorcium lehet a kisebbségi tulajdonosa.
2007. október 18. - A Budapesti Corvinus Egyetemen Horváth Ágnes egészségügyi miniszter és Mikola István volt egészségügyi miniszter, a Fidesz szakpolitikusának az egészségügyi rendszer reformjáról tartott vitájában Mikola megerősítette: a Fidesz kormányra kerülése esetén "visszacsinálja" az egészségbiztosítási reformot.
2007. október 24. - A kormány elfogadta az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
2007. december 17. - Az Országgyűlés név szerinti szavazással, 204 igen, 168 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.
2007. december 27. - Sólyom László köztársasági elnök bejelentette, hogy a törvényt nem írja alá, azt kifogásaival együtt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő közölte: szükségesnek tartja az egészségügyi ellátás átalakítását, annak módjával szemben azonban súlyos kifogásai vannak. Ezért megkérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait és hogy fontolja meg tartalmi kifogásait is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot. Az államfő azt is hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.
2008. január 17. - Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: február 11-én, a törvény zárószavazása előtt, a párt megerősítő népszavazást kezdeményez az Országgyűlésben az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről.

MTI