Első szakmai konferenciáját tartja a Magyar Életmód Orvostani Társaság
Életmódorvoslás: egy lehetséges megoldás a XXI. század egészségügyi kihívásaira
Könyvtárakat lehetne megtölteni azokkal az epidemiológiai, egészséggazdaságtani elemzésekkel, melyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a fejlődő gazdaság, tudomány és egészségügy nemcsak megoldásokat, de újabb, eddig nem tapasztalt problémákat is eredményez.
Egy emberként élvezzük az előnyét a jóléti társadalomnak, a javuló életminőségnek, a hosszabb élettartamnak. Ezek azonban új kihívásokat is jelentenek, hiszen a jóléti társadalom következtében megváltozott életmód a rövid távú előnyök mellett hosszú távú kockázatokat is jelenthet (elhízás, mozgásszegény életmód), nem is beszélve az eddig a rövidebb élettartam miatt nem tapasztalt, kifejezetten az idős korra jellemző degeneratív betegségek számának emelkedésével. Mindennek eredményeként egyre többen szorulunk a mind testreszabottabb megoldásokat kínáló egészségügyre, melynek költségei így a világ minden részén folyamatosan és exponenciálisan emelkednek.
Míg 2013. és 2017. között a világ egészségügyi költéseinek növekedési mértéke 2,9% volt, addig 2018. és 2022. között a növekedés üteme 5,4 százalék lesz. A növekedés mögött több komponens is szerepet játszik, többek között a krónikus betegségek számának és időtartamának növekedése, mely világszinten is hatalmas terhet jelent; évente összesen 47 milliárd USD veszteséget teremt a nemzetgazdaságoknak. Sajnos jelenleg nincs olyan jóléti társadalom, amely mindenkinek minden lehetséges egészségügyi megoldást várakozás nélkül a legmagasabb szinten biztosítani tudna.
A helyzet ismert, a megoldások sokrétűek, és folyamatos fejlesztés alatt állnak. Több irányban is. Mivel a probléma is komplex, a megoldásoknak is több irányból kell érkezniük. Egyik lehetséges megközelítés a digitális megoldások mind szélesebb körű használata, mely megoldást jelenthet az égető egészségügyi munkaerőhiány kérdésére, a szűk kapacitásokra, a korlátozott hozzáférésre, mely nemcsak nálunk merül fel problémaként. Ezen kívül a rendelkezésünkre álló mind nagyobb adatmennyiség elemzése eddig nem ismert összefüggésekre hívhatja fel a figyelmet, mely az ellátás minőségének javulását eredményezi.
Jelentősen csökkentheti az egyéni, társadalmi, gazdasági és egészségügyi terhet a megelőzés, a prevenció eredményességének javítása. Nem újkeletű ez a megoldás sem, viszont a hangsúly és a ráfordítások aránya tekintetében jelentős fejlődésen ment keresztül ez a megközelítés. A jól működő népegészségügyi szűrések, prevenciós programok mérhető javulást eredményeznek a népegészségügyi mutatókban, így a kormányzati figyelem középpontjában is ez áll.
Szorosan ide tartozik, de jelentős különbséget mutat az az irányzat, mely az egyén nagyobb szerepvállalásával, egészségtudatosságának növelésével, önmenedzselésével igyekszik késleltetni a betegségek kialakulását, így csökkenteni az egészségügy terheit. A kialakult betegségek kapcsán pedig az eddigi paternalista, betegségközpontú gyógyítás mellett mind inkább a betegközpontú, személyre szabott, a betegre nagyobb felelősséget, kezdeményezőkészséget és tudást delegáló, a gyógyításában aktív közreműködést váró, team alapú egészségmegőrzés és gyógyítás felé mozdul el a világ.
Az utóbbi két irányzat megoldásait és eszközeit is magába foglalja az az új, interdiszciplináris egészségügyi szakterület, mely életmódorvoslásként (lifestyle medicine) hódít mind nagyobb területeket. Mint a nevéből is látszik, alapvetően az életmód okozta egészségkárosodások kivédésével, azok megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Létjogosultságát az adja, hogy ma a morbiditási és mortalitási listákon vezető szerepet betöltő betegségek nagy részének van kapcsolat az életmóddal, kialakulásuk életmódváltással megelőzhető vagy késleltethető, súlyosságuk, lefolyásuk kedvezően befolyásolható. Az életmódorvoslás több problémára is megoldást kínál, hiszen a megelőzést támogatja, a páciensre helyezi a hangsúlyt és mivel a digitális megoldások jól alkalmazhatóak, széles körben is hozzáférhető.
Ezért van nagy jelentősége annak, hogy hazánkban a néhány éve megalakult Magyar Életmód Orvostani Társaság most tartja első szakmai konferenciáját, mely a szakterület több érdekes témáját, aktualitását, újdonságát is felöleli. A részletes programot és a jelentkezési lapot itt találja.
Mivel gyakorlatilag nincs olyan szakterülete az orvostudománynak – talán csak a patológia –, ahol nem játszik szerepet a beteg életmódja legalább egy gyakori betegségnél, így minden szakterület érdeklődésére számot tarthat a közelgő esemény.
Ref: 1, Source: The Global Economic Burden of Noncommunicable Diseases, Harvard School of Public Health and World Economic Forum, September 2011.
2, World Industry Outlook, Healthcare and Pharmaceuticals, The Economic Intelligence Unit, September 2018.
