Életet ment a 20 perces gyorsteszt

A betegség korai szakaszában megkezdett terápia lehetőséget ad az évtizedekkel meghosszabbított, teljes értékű életre,[1] azonban hazánkban is kevesen járnak rendszeres szűrésre, a HIV-fertőzöttek harmada nem tud a betegségéről[2]. A rizikócsoportok tagjai mellett az aktív, de nem biztonságos szexuális életet élőknek is ajánlott az évenkénti szűrés, amit immáron a budapesti Józsefvárosban nyílt új szűrőállomáson is ingyenesen és anonim módon végeznek.

A HIV-fertőzés az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem halálos ítélet, nem a végzetes AIDS-betegség előszobája[3], ám fennáll a veszélye, hogy ez sokakat hamis biztonságtudatba ringathat. A HIV-fertőzöttek teljes értékű életet élhetnek, a gyógyszeres kezelés mellett ki sem alakul a betegség AIDS stádiuma, de ennek az a feltétele, hogy a betegséget még a kezdeti stádiumban felismerjék és időben megkezdődhessen a kezelés.[4]

Magyarországon minden megyében működik anonim, ingyenes szűrőállomás, a fővárosban több helyszínen is: a szűrőhelyek aktuális listája megtalálható többek között a www.hivszures.hu oldalon. Hosszú évek óta az első új szűrőállomás nyílt meg tavasszal a Józsefvárosban, ahol heti két alkalommal, minden kedden és csütörtökön 16 és 18 óra között végzik a szűrést, egyelőre június 28-ig.  Az ingyenes, gyorsteszttel végzett HIV- és hepatitis C-szűréshez sem regisztráció, sem előzetes bejelentkezés nem szükséges. A szűrőállomás címe VIII. kerület Déri Miksa utca 3., itt megvárható az eredmény is, ami körülbelül 20 perc alatt készül el.[5]

„Nagy szükség van az új szűrőállomásra, hiszen továbbra is kevesen szánják rá magukat a néhány perces vizsgálatra – mondta el dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézetének infektológus főorvosa. A most megnyílt józsefvárosi állomás jelentős szerepet tölt be, hiszen a rizikócsoportok, a prostituáltak és droghasználók számára különösen fontos, hogy tisztában legyenek a HIV-státuszukkal, ehhez pedig rendszeresen szűrésre kell járni.”

Magyarországon államilag finanszírozott, korszerű terápiás kezelésben részesülnek a HIV-fertőzöttek. Hazánk az úgynevezett 90-90-90-es szabály három eleméből kettőt már teljesített: az ismert HIV-fertőzöttek több mint 90%-a kezelésben részesül, és ennek a csoportnak közel 100%-át eredményesen kezelik.

HIV-szűrésre azonban továbbra is kevesen járnak: infektológus szakemberek becslése szerint csupán a hazai HIV-fertőzöttek 30-50%-a részesül gyógyszeres terápiában, a többiek valószínűleg maguk sem tudnak a betegségükről.[6]

Pedig rendszeresen szűrésre járni több okból is fontos lenne[7]: a korai szakaszban elkezdett és pontosan követett terápia mellett a HIV-fertőzöttek teljes értékű életét élhetnek[8], dolgozhatnak, sportolhatnak, nemi életet élhetnek, sőt akár gyereket is vállalhatnak. Másrészt, ha a fertőzött személy tisztában van a betegségével és kezelést is kap, megszakad a vírus átadásának láncolata. A HIV ugyanis hosszú évekig lappang a szervezetben tünetmentesen, és ez idő alatt a szexuális partnerek is megfertőződhetnek.[9]

Az otthoni gyorsteszt hozhat változást

Hazánkat továbbra is elkerülte a HIV-robbanás, a helyzet, különösen a kelet-európai országokkal összehasonlítva[10], kedvezőnek mondható: a HIV-vírus okozta fertőzésről 1985 óta készülnek itthon statisztikák, az azóta eltelt időszakban összesen 3500 HIV-fertőzött személyt regisztráltak. Az elmúlt években fokozatosan csökkent a kiszűrt HIV-pozitív személyek száma, míg 2014-ben és 2015-ben egyaránt 271 új fertőzöttre derült fény, tavaly csupán 223 új fertőzöttet regisztráltak. Itthon a HIV-pozitívok többsége továbbra is homo-, illetve biszexuális férfi.[11]

„Valóban örvendetesek ezek a számok, de azt is hozzá kell tenni, hogy sokan már későn szánják rá magukat arra, hogy megismerjék a HIV-státuszukat. Az évente kiszűrt 200-300 hazai HIV-fertőzöttből minden ötödik, tehát 40-60 ember már a betegség AIDS-stádiumában van, azaz sok év várakozás után megy el szűrésre – fogalmazott dr. Szlávik János. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy az aktív szexuális életet élők rendszeresen részt vegyenek szűrésen, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok nem veszik elég komolyan a szexuális úton terjedő betegségeket, sokan nem használnak óvszert. Márpedig az óvszerhasználat a leghatékonyabb megelőzési módja nem csupán a HIV-fertőzésnek, de az egyre gyakoribb szifilisz, gonorrhea és más nemi betegségeknek is.”

Az infektológus főorvos szerint többen szánják rá majd magukat HIV-státuszuk megismerésére, ha Magyarországon is széles körben elérhető lesz a külföldön már használt otthoni gyorsteszt. Civil szervezetek a közelmúltban jogszabályváltoztatást kezdeményeztek, hogy a gyorsteszt patikákban is megvásárolható legyen.

Világszerte több millió ember nem tud róla, hogy fertőzött

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os adatai szerint 36 millió HIV-fertőzött ember élt  a világon, 2016-ban összesen 1,8 millió új fertőzöttet regisztráltak, kétharmadukat az afrikai kontinensen. Becslések szerint a fertőzöttek csupán 70%-a tud a betegségéről – ahhoz, hogy ezt a számot a világszervezet célkitűzése szerint 90%-ra sikerüljön emelni, további 7,5 millió embert kellene kiszűrni. Mintegy 21 millióan már antiretrovirális terápiában részesülnek, ők hosszú, egészséges, produktív életet élhetnek, amennyiben státuszukat korai stádiumban felismerték és pontosan követik a terápiás szabályokat.[12]

A WHO is kiemeli, hogy a kockázati csoportokba elsősorban a meleg férfiak, az intravénás droghasználók, továbbá a szexmunkások és ügyfeleik tartoznak. A világszervezet azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy minden aktív szexuális életet élő férfinak és nőnek érdemes megismernie a HIV-státuszát, különösen akkor, ha védekezés nélkül élt nemi életet.[13] A korszerű és elérhető terápia további érvet jelent amellett, hogy érdemes szűrésre menni, hiszen amennyiben fertőzött az illető, biztos lehet benne, hogy Magyarországon is kiváló kezelést fog kapni.

A betegség áldozatairól 1983 óta világszerte gyertyagyújtással emlékeznek meg május harmadik vasárnapján, idén május 20-án. A Global Network of People Living with HIV civil szerveződés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, a megelőzésre és az elérhető terápiára. Idén már 1200 civil szervezet vett részt a megemlékezésen a világ 115 országában.[14] Magyarországon tavaly 8 ember halt bele az AIDS-betegségbe,[15] emlékükre az évtizedes hagyományt követve a Szt. László Kórház kertjében gyújtottak gyertyát.

A korai felismerés ad lehetőséget a sikeres terápiára

A HIV-vírus megváltoztatja a sejtek belső működését, tönkreteszi az immunrendszert,[16] és mivel rejtőzködik az emberi szervezeten belül, nem lehetséges maradéktalanul eltüntetni a szervezetből[17]. A modern antiretrovirális terápiás eljárásokkal a betegség azonban kiválóan kezelhető és kordában tartható: a megfelelő és folyamatos terápia mellett a betegek vírusszámát (a vérben és a testnedvekben) szinte nullára csökkentheti.[18]

Rendszeres szűrésre azért fontos járni, hogy esetleges pozitív eredménynél minél hamarabb megkezdhessék a kezelést, hiszen az életminőség szempontjából sokat számít, hogy erre késlekedés nélkül sor kerüljön. A WHO is hangsúlyozza, hogy ha egy kapcsolatban élő HIV-pozitív személy kezelést kap, akkor 96%-kal csökken az esélye, hogy a vírust nem fertőzött partnerének is átadja.[19]

A HIV-vírus a testnedvekkel terjed, a vírusátvitel megtörténhet vér, ondó, hüvelyváladék és anyatej közvetítésével is. A fertőzés szempontjából veszélyes érintkezési módok: védekezés nélküli anális, vaginális, orális szex; intravénás droghasználat közös tűvel; illetve a testbe hatoló, vérzést kiváltó cselekvések, például harapás. Nem jár azonban fertőzésveszéllyel a csókolózás, a kézfogás, ölelés, a közös pohár, evőeszköz használata, ugyanis a levegőben, illetve nyállal a vírus nem terjed.[20]