Élelmiszeripari óriások perekkel akadályozzák az elhízás elleni harcot
A The Guardian beszámolója szerint a világ legnagyobb ultra-feldolgozott élelmiszereket előállító vállalatai aktívan hátráltatják a globális elhízás elleni küzdelmet azáltal, hogy beperelik azokat a kormányokat, amelyek egészségesebb étrendet népszerűsítő intézkedéseket vezetnek be, írja a globalhir.hu
Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint ezek a cégek akadályozzák a létfontosságú közegészségügyi lépések elfogadását, miközben milliárdos nagyságrendű egészségügyi és jogi költségeket rónak az érintett országokra, írja a lap, jelezve: jelenleg világszerte közel 1 milliárd ember él elhízással, miközben az egészségtelen táplálkozás a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a daganatos megbetegedések egyik fő kiváltó oka.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztása drasztikusan emelkedik, számos országban – köztük az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában – már az átlagos étrend felét teszik ki ezek a termékek. A kormányok világszerte igyekeznek visszaszorítani a junk-food fogyasztását olyan eszközökkel, mint a csomagoláson elhelyezett figyelmeztető címkék, a marketingkorlátozások vagy az egészségtelen termékekre kivetett különadók.
Bár a nagyvállalatok nyilvánosan azt hangoztatják, hogy támogatják a fogyasztók tájékozott döntéseit és elkötelezettek a megoldások mellett, a valóságban gyakran bírósági úton támadják meg a szabályozásokat. Egy nemzetközi kutatás szerint 2010 és 2025 között összesen 235 pert indítottak ilyen egészségügyi irányelvek ellen Mexikóban, Kolumbiában, Brazíliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. A kutatás során a médiaorgánumok akadémikusokkal, a Lighthouse Reports nonprofit hírportállal és négy kontinens média-koalíciójával működtek együtt.
Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a pereskedés nem csupán a konkrét szabályozások megdöntését célozza, hanem a folyamatok lassítását és a szabályozói környezet elbizonytalanítását is. „Amikor a kár és a profit ugyanahhoz a termékhez kötődik, megjelenik az iparági beavatkozás ismerős mintázata: a kétely elvetése és a szabályozás akadályozása” – fogalmazott a főigazgató. Bár a lezárt ügyek háromnegyedét a kormányok nyerték meg, a hosszúra nyúló jogi csatározások évekkel késleltették a közegészségügyi intézkedések bevezetését.
A kutatás összesen közel 600 évnyi halmozott jogi csatát dokumentált, ami esetenként átlagosan 2,5 éves késedelmet jelentett. Ezek a késleltetések milliárdos költségeket jelentenek az államoknak, miközben elrettentik a döntéshozókat a további szigorításoktól.
