Elégedettebbek az oktatással, mint az egészségüggyel
Bemutatták a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó Állam Jelentést szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást. A most harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az indikátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társadalmi folyamatokat. A jelentés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról, mondta a rektor, hozzátéve: egy ambiciózus kormányzatnak szüksége van olyan visszajelzésre, értékelésre, amely nem arra törekszik, hogy manipulatív adatokkal vagy "helyes adatból levont manipulatív következtetésekkel" a politikai ítéletet segítse, hanem "igaz, érthető és értelmes legyen".
A most harmadik alkalommal elkészített jelentést kedden az Államreform Bizottság megtárgyalta és elfogadta. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke elmondta: a Jó Állam Jelentés hat hatásterületen, a biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jólét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, hatékony közigazgatás, végzett mérést a kormányzati teljesítményről. A KT elnöke üdvözölte a jelentés újításait, egyes mutatók cseréjét: az új jelentésben markánsabban jelenik meg a lakossági vélemény, az nemcsak országos, hanem területi dimenziókkal is számol, s a nemzetközi összehasonlíthatóság is markánsabban megjelenik benne.
Azt is elmondta: "optimista várakozás" jellemző a bizalom a kormányzatban területén. Az eredmények szerint a lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken "szerényebbnek" érzékelik az állami felelősségvállalást. Kovács Árpád kitért arra is, hogy a 2017-es jelentés szerint a magyarok "inkább nem bíznak a jogrendszerben". Ennek kapcsán viszont megjegyezte, hogy a kutatásban további fejlesztésekre lenne szükség. Úgy vélekedett, a 0-10-es skála nem mindenhol alkalmas az elemzésre, egyes kérdésekben inkább az okok feltárására lenne szükség.
Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (NKE ÁKFI) koordinálásával készített, harmadik Jó Állam Jelentés kutatási eredményeit a Jó állam szakmai napok 2017 című kétnapos tudományos konferencián mutatják be szakértők.