Elégedett egerek

Mérföldkő a diabétesz elleni harcban

Számos munkacsoport dolgozik a cukorbetegek inzulinpótlásának génterápiás megoldásán, ám Roger Unger, a texasi orvosegyetem igazgatója szerint a houstoni Baylor College kutatóinak április 21-én bejelentett eredményei kiemelkednek a többi közül.

„Ha bebizonyosodik, hogy az eljárás embernél is alkalmazható, úgy annak óriási lesz a jelentősége” – állította Unger. A kutatóknak sikerült tökéletesen működő béta-sejt-szigeteket létrehozni diabéteszes egerek májában. Az inzulintermelő béta-sejtek növekedését stimuláló betacellulin-géneket adenovírus-vektorral juttatták be az egerekbe. A kísérleti állatok első csoportja Neurod-gén nélkül – következésképp cukorbetegen – született, ezekbe az egerekbe a Neurod-gént is bejuttatták a vektorral. Az állatok másik csoportja egészséges volt, azokat streptozocin-injekcióval tették diabéteszessé. A magas vércukorszint mindkét csoportban 7–10 nap alatt normalizálódott. A négy hónapos vizsgálati periódus alatt folyamatosan az egészségesekre jellemző értékeket mértek náluk, még jelentős cukorterhelést követően is. A kutatók szerint az egerek vidámnak és elégedettnek látszottak. A munkacsoport tagjai maguk is meglepődtek, amikor a sejtszintű folyamatok tanulmányozása céljából vett májbiopsziás anyagban nemcsak béta-sejteket, hanem szigetekké szerveződött béta-sejt-csoportokat találtak. A sejtek működése mindenben megfelelt az egészségesekének. A Baylor College endokrinológiai részlegét és a kutatást vezető dr. Lawrence Chan a bejelentést követő lépésekről is nyilatkozott. A módszert nagyobb testű állatokon, elsősorban majmokon tervezik kipróbálni – ez esetben valószínűleg más gének bejuttatásától várható jó minőségű szigetek képződése. Más irányban is tovább folyik a kutatás: megpróbálnak erre alkalmas sejteket in vitro béta-sejtekké vagy szigetekké alakítani, és inzulintermelésük beindulása után visszaültetni a szervezetbe. Ez a módszer biztonságosabbnak tűnik a vírusvektoros génbejuttatásnál. Ha egyszer megvalósul a humán alkalmazás, sem a donorszervek tartós hiánya, sem az immunszuppressziós kezeléssel járó nemkívánatos hatások nem jelenthetik már a gyógyítás korlátját. Transzplantációra nem is lesz szükség: a szervezet újratermelheti saját béta-sejtjeit. Chan diplomatikusan kitért a kérdés elől, hogy mikorra várható a humán klinikai alkalmazás.