Egyre nyitottabbak vagyunk a digitális egészségügyi megoldásokra
Magyarországon öt emberből négy használja az e-receptet, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot, beutalót. 2021-ben a koronavírus-járvány alatt a lakosság egyharmada vett igénybe okoseszközöket, egészséggel kapcsolatos szenzorokat, applikációkat, jelenleg ez a szám 50 százalék, derül ki a Semmelweis Egyetem Digitális Egészség kutatócsoportjának legújabb felméréséből. A mesterséges intelligencia (AI) alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek.
Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót. Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is a weboldalak, a közösségi média platformjai és a videómegosztó oldalak. A páciensek mintegy 70 százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat.
A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók közel 30 százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózis-alkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már.
A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT felület – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási – mondja Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek. Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emeli ki a kutató.
A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra – mondja Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.
A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. A megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.
A 2024-ben készült vizsgálatot megelőzte egy, a koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között, orvosok körében készült tanulmány is, amelyben arra keresték a választ a kutatók, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Az online felmérésben akkor összesen 1774-en vettek részt (1576 orvos és 198 fogorvos). Ezzel párhuzamosan, 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérést is végzett „E-páciensek Magyarországon” címmel.
