Egyértelmű származásjelölést az élelmiszereken!
Tényleg magyar az élelmiszer, ami annak látszik? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációja új uniós szabályokat szorgalmaz.
"Az élelmiszerek címkéjén világosan fel kell tüntetni a jövőben a termék származási országát, alapvető összetevőit és energiatartalmát. Mindezt egyszerűen, jól látható és összehasonlítható módon, a napi ajánlott beviteli értékek százalékában kifejezve kellene szerepeltetni az árun. Az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós jogszabályt minél hamarabb, lehetőleg még a magyar elnökség idején el kellene fogadni. Ez biztosíthatja azt, hogy a fogyasztók tudatosabban, az egészségügyi és környezeti szempontokra figyelemmel választhassanak az élelmiszerüzletek kínálatából" - mondta Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós rendelet-tervezet európai parlamenti szakbizottsági vitájában.
Az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós rendelet elfogadása esetén 2012. január 1-től léphetne hatályba. Részletesen szabályozná, hogy az EU tagállamaiban forgalmazott élelmiszerek csomagolásán milyen információkat kell feltüntetni. Tabajdi Csaba szorgalmazta, hogy az Európai Unió kötelezően vezesse be az élelmiszerek származási országának jelölését. "Jelenleg ez egyes hústermékek és a friss zöldség- gyümölcs esetében előírás, de a származásjelölést minél szélesebb körben ki kellene terjeszteni a feldolgozott termékekre is. A mostani szabályok szerint egy készterméken szerepelhet az, hogy Magyarországon, vagy az Európai Unióban készült, miközben annak minden összetevője az Európai Unión kívüli országokból érkezett. Ez megtéveszti a fogyasztót, aki a feliratot látva joggal feltételezi, hogy az adott élelmiszert a szigorú magyar, illetve uniós élelmiszerbiztonsági és állatjóléti előírásoknak megfelelően termelték. Ezt a megtévesztő helyzetet meg kell szüntetnünk."
A szocialisták delegációvezetője javasolta, hogy legyen kötelező az élelmiszerek csomagolásának előoldalán feltüntetni az adott termék kalória-, só-, cukor-, zsír-, és telített zsír tartalmát, a hátoldalon pedig az előzőeken túl a szénhidrát-, a rost- és a fehérje-tartalmat. Mindezt olvasható betűméretben, egységes szerkezetben kellene közzétenni, megadva az összetevők arányát a napi ajánlott beviteli értékekhez (GDA) képest.
"Fontos lenne a szabályozás hatálya alá vonni az alkoholokat és az alkoholos üdítőitalokat. A felmérések szerint, a fogyasztók nincsenek tisztában, azzal, hogy ezek a termékek rengeteg energiát tartalmaznak, ezért erősen hizlalnak" - tette hozzá Tabajdi Csaba.
