A Science magazin karrier-rovarában megjelent cikk három olyan fiatal kutatót mutat be, akik hazatértek szülőföldjükre, Közép-Európába, és munkájukat azóta is töretlen siker koronázza. A kutatók egyike magyar.
„A berlini fal leomlása után a nyugati képzési lehetőségek, a világ legjobban felszerelt kutatóközpontjai a közép- és kelet európai fiatal tehetségek számára is elérhetővé váltak. Sokan közülük a külföldi karrier mellett döntöttek, ám vannak, akik számára a családjuk közelsége és a hazájuk iránti elkötelezettség elég erőt ad ahhoz, hogy megvívjanak azokkal a nehézségekkel, ami például egy önálló laboratórium kialakításával jár egy gazdasági nehézségekkel és finanszírozási problémákkal küzdő országban” – írja Elisabeth Pain, a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratának kelet-európai tudósítója.
A cikkben bemutatott fiatal magyar kutató, Pál Csaba biológus 2007-ben nyerte el a European Research Council (ERC) Starting Independent Researcher Grant pályázatát, amellyel 1 280 000 eurót kapott kutatásai folytatására a 2013-ig terjedő időszakra. A 2005-ben Talentum-díjjal kitüntetett fiatal tudós jelenleg az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatócsoport-vezetőjeként végzi evolúciós rendszerbiológiai kutatásait. Pál Csaba a Science magazinnak adott interjújában elmondta: „a magyar kutatásfinanszírozás számos problémával küzd, én azonban úgy érzem, hogy nagyon jó körülmények között dolgozom a Szegedi Biológiai Központban, amely európai összehasonlításban is kiváló eredményeket mutat fel, s a szakmai színvonalat a legmagasabb mércék alapján biztosítjuk. A kollégáimmal nagyszerű csapatot alkotunk, jó a felszereltség és viszonylag kevés adminisztrációs teher nehezedik ránk. Olyan munkát végezhetünk és úgy, ahogy szeretnénk.”
Pál Csaba kutatásairól
Széles körben ismert tény, hogy a sejt biokémiai hálózatai rendkívül ellenállóak a mutációkkal és egyéb környezeti behatásokkal szemben, a jelenség molekuláris és evolúciós mozgatórugóiról azonban még keveset tudunk. Ahhoz, hogy a jelenséget megértsük, funkcionális genomikai és rendszerbiológiai vizsgálatokat szükséges kombinálni laboratóriumban végzett evolúciós kísérletekkel. Egy olyan általános számítógépes modellt fejlesztettek tovább, amely nagy hatékonysággal képes előre jelezni, mely gének kulcsfontosságúak egy adott élőlény anyagcseréjében. Kutatásaik annak felderítésében is komoly előrelépést jelentenek, hogy a kórokozók mely génjei ellen célszerű blokkoló hatású anyagot tervezni, és a rezisztencia kialakulásának milyen korlátai vannak.
Pál Csaba és csapata szisztematikusan térképezi fel az élesztő anyagcserehálózatában található genetikai interakciókat, valamint evolúciós kísérletek révén megvizsgálják, milyen genetikai tényezők befolyásolják a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy általános törvényszerűségeket vonhassunk le a rezisztencia molekuláris hátteréről és evolúciós mozgatórugóiról. Ezeknek a munkáknak komoly elismerése, hogy évek óta a legrangosabb szakmai folyóiratokban (Nature, Nature Genetics, PNAS) publikálják eredményeiket, és egy évben átlagosan 10–15 nemzetközi konferencia meghívott előadói.
NÉVJEGY
Pál Csaba az ELTE-n végezett biológusként, majd ugyanott fejezte be doktori tanulmányait is Szathmáry Eörs irányítása alatt. Fő érdeklődési területe az evolúcióbiológia. Pál Csaba dolgozott többek között Olaszországban, Oxfordban, Heidelbergben, 2003-ban az Angol Királyi Akadémia posztdoktori ösztöndíjasa volt, 2008-ban pedig az Osztrák Akadémia Ignaz L. Lieben-díjjal tüntette ki.