Egészségügyre fordítják a jövedéki adóemelés összegét
Szilágyi László LMP-s képviselő tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága az egészségügy többletforrásáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az egészségügy többletforrásáról szóló törvényjavaslat motivációja az, hogy az abban említett adóbevételeket közvetve vagy közvetlenül az egészségügyi kiadásokra fordítsák – szögezte le az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezető-helyettese az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szerdai ülésén. Kanyó Lóránt ezt arra reagálva mondta, hogy a bizottság több képviselője is megjegyezte: a javaslatban nincs garancia arra, hogy a jövedéki adóemelésekből származó forrás valóban az egészségügybe fog kerülni. A főosztályvezető helyettes viszont kiemelte: a jövedéki adóemeléséből befolyt összeg a központi költségvetésbe kerül, de közvetve az egészségügy forrása lesz.
Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője kifejtette: a törvényjavaslat összességében három célt szolgál, melyek közül a legfontosabb az egészségügy többletforráshoz való juttatása. Ezt olyan termékek adónövelésével érnék el, amelyek fogyasztása bizonyítottan egészségkárosító hatással jár, vagy fokozott fogyasztása jelentős egészségügyi kockázatot hordoz magában.
A törvénymódosítás a dohánytermékek, az alkoholok, valamint az LPG-üzemanyagok jövedéki adójának emelését tartalmazza. A népegészségügyi termékadó módosításában az energiaital definícióját változtatják meg, miután eddig a gyártók a receptúra megváltoztatásával próbáltak kibújni a fizetési kötelezettség alól. Ezen felül a javaslat értelmében a gyógyászati segédeszköz kassza tartása érdekében, a legmagasabb, 90-98 százalékos támogatottságú termékek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék.
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a készpénzkifizetések jelenlegi 5 millió forintos összeghatárát 1,5 millióra csökkentenék, ismertette a főosztályvezető.
A törvényjavaslat célját, vagyis az egészségügy többletforráshoz való juttatását, illetve azt, hogy ezt az egészségre káros termékek magasabb adóztatásából biztosítanák, a bizottság képviselői jellemzően támogatták. Szilágyi László LMP-s és Kiss Sándor jobbikos képviselők felvetették ugyanakkor, hogy a jövedéki adóemelések hatására nem fokozódik-e a feketegazdaság. Palotai Kinga erre azt válaszolta: a feketekereskedelem kérdését kiemelten vizsgálják. Továbbá vannak olyan beépített elemek a javaslatban, amelyek garantálják, hogy ne legyen túlzott átterelődés a feketekereskedelem irányába.
Szilágyi László LMP-s képviselő arra is kitért, hogy az LPG jövedéki adójának emelésével nem értenek egyet, mert az bizonyítottan kevésbé szennyezi a környezetet, mint a benzines járművek, s inkább ösztönözni kellene a benzines autók LPG-re való átállítását. Erre viszont Kanyó Lóránt azt mondta: a környezetet lehet, hogy kevésbé szennyezi,de egészségügyi kockázata az LPG-nek is van, az LPG gáz is okozhat légzőrendszeri, kardiovaszkuláris problémákat. Ugyanakkor hozzátette: az LPG árelőnye nem fog drasztikusan változni.
Az NGM hatásvizsgálata szerint a törvényjavaslat intézkedései révén 50-55 milliárdos bevételre számítanak. Palotai Kinga emellett azt is kiemelte: az is pozitív hatásnak számít, ha az intézkedések nyomán valamelyik egészségkárosító termék fogyasztása visszaesik, mert azáltal az egészségre fordított költségek csökkenni fognak.
Heintz Tamás, fideszes képviselő azt mondta: a törvényjavaslat elfogadása olyan jelentős bevételt jelent majd, amelyből a magyar egészségügy működését lehet biztosítani. Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke arra is kitért, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének hétfőn ismertetett változata szerint az egészségügyben minden ellátás "valamiféle plusszal" jött ki. Megjegyezte viszont, hogy ezzel egy időben a társadalombiztosítási járulékokból befolyt összeg egyre csökken, s a munkahelyek száma sem nő olyan mértékben, hogy ezt kompenzálni tudná. Ezért kérdéses, hogy az egészségügybe juttatott plusz források mihez lesznek elegendők.
