Egészségügy és államadósság: szűkös mozgástér, nagy kihívások
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a demográfiai nyomás, a magas államadósság és a dráguló egyedi terápiák mellett is érkezik pluszforrás az egészségügybe, de a rendszer strukturális feszültségei tartósan fennmaradnak.
Komoly strukturális kihívások és szűkös költségvetési mozgástér jellemzi a magyar államháztartást és ezen belül az egészségügyi ágazatot – emelte ki Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) konferenciáján. Bár a kormányzat igyekszik többletforrásokat biztosítani, a társadalom öregedése, a történelmi adósságteher és a globális gazdasági sokkok szűkítik a döntéshozók lehetőségeit.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt az öregedési index és az eltartottak aránya is emelkedik, ami az uniós prognózisok szerint a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási kiadásokat is növeli. Bár nagyjából egy évtized még viszonylag nyugodtabb lehet e téren, a nyomás elkerülhetetlenül fokozódik. Magyarország jelenleg a GDP nagyjából 6,5 százalékát fordítja egészségügyre, miközben az Egyesült Államokban ez meghaladja a 15 százalékot.
A forráshiány mellett aránytalanságok is mutatkoznak. A rehabilitációs ellátásra az uniós átlag nyolcadát költi hazánk, amihez az is hozzájárul, hogy a lakosság egészségi állapota elmarad az uniós társakétól, ez pedig rontja a munkaerő-termelékenységet és az egészségben töltött éveket. Hasonlóan szűkös az irányítás és igazgatás finanszírozása: az uniós, GDP közel 0,4 százalékát kitevő átlaggal szemben itthon a 0,2 százalékot sem éri el, és az utóbbi években az uniós átlag fele alatt maradt. A kapacitáshiány miatt a formálisan központosított beszerzések adminisztrációja akár hat hónapig is elhúzódhat.
Gyorsan nő az innovatív, nagy értékű gyógyszerek és egyedi kezelések kerete: a 2017-es, 100 milliárd forint alatti induláshoz képest a kiadások tíz év alatt több mint 200 százalékkal, 320 milliárd forint fölé emelkedtek. Ezt a modern terápiák – köztük egy akár 700 millió forintos génterápia – és az eszközárak növekedése hajtja, a KT pedig 2020 óta évről évre túllépéseket jelzett ezen a soron.
A költségvetési tervek szerint jövőre 510 milliárd forintos többletforrás érkezik az egészségügybe az Egészségbiztosítási Alap módosításán és a tárca érintettségén keresztül. Ennek közel 40 százaléka béremelésre, majdnem 20 százaléka gyógyszerekre és gyógyászati termékekre, a többi pedig egyéb tételekre és eszközfejlesztésre jut.
Az egészségügy mozgásterét alapvetően korlátozza a magas államadósság, amely a regionális versenytársakhoz képest kiemelkedő, és az 1950-es évek közepe óta velünk él. A tervezett konszolidáció és a 4,9 százalékos hiánycél mellett a program végére várt GDP-arányos adósság lényegében a tavalyi szinten marad. A 10–15 évenként jelentkező külső válságok gyorsan emelik az adósságot, míg a leépítése lassú, az infláció pedig hosszú távon bérek és beszerzések révén növel kiadási nyomást – írja tudósításában az Economx.























