Egészségügy 2024
Hogy milyen volt az egészségügy 2024-ben? Az mfor.hu az idei év legfontosabb történéseit foglalta össze.
Az újév első meglepetése az volt, hogy a szokásos hosszú várólistákban január elejétől még nehezebb lett a laikusoknak eligazodniuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felületén ugyanis egy újabb fejlesztésnek köszönhetően a friss számokat igen nehéz összevetni a korábbiakkal, mert most már a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozó betegek számát közli.
Már januárban komoly gondok voltak többek között a budapesti Szent János Kórházban, ahol egyre több osztály nem tudott betegeket fogadni. A helyzet az év többi részében sem volt tökéletes, sőt, az ország több kórházáról is kiderült, hogy szülészetek, nőgyógyászatok, szemészetek, egyéb szakosztályok zártak be és irányítottak át betegeket a messzebb található intézményekbe. Máshol – például Szegeden több száz – műtét maradt el. Nyár közepén aztán a legnagyobb kánikulában Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az elromlott és a hiányzó klímák miatti áldatlan helyzetre hívta fel a figyelmet. (Decemberben pedig a fűtés hiányára). De Magyar Péter talált penészes kórházi konyhát, nem működő lifteket, lerobbant mosdóhelyiségeket, vagy közel 40 fokos kórtermeket is az egészségügyi intézményekben.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már az év elején arról beszélt, hogy mennyire leromlott az ellátás színvonala az 5-10 évvel ezelőtti állapothoz képest. Ennek köszönhető, hogy a magánpiaci egészségügyben a betegek összességében évente már 600-800 milliárd forintot költenek, azaz az ellátások 20-25 százalékát már ez a szegmens végzi.
Még 2023 novemberében a történelmi méretűre duzzadt kórházi adósságok miatt menesztették az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatóját, majd a gazdasági- és informatikai főigazgató-helyettest, ezt követően pedig Pintér Sándor belügyminiszter – különböző okokra hivatkozva – 24 kórházigazgatónak kötött útilaput a talpára, írja a lap.