Egészségturizmus: nem eléggé ismertek a gyógyfürdők

Az egészségturizmus egyre nagyobb jelentőségű mind bel-, mind külföldön. 2050-re 130 millió 60 év feletti állampolgár él majd az EU-ban, az orvosoknak egyre többet kell az egészség megőrzésével foglalkozniuk. Van feladata az államoknak is, a fürdőszállóknak pedig kellő marketing és jól összeállított kínálat kidolgozásával kell motiválni az embereket – olvasható a TurizmusOnline beszámolójában az Utazás kiállítás kísérőprogramjáról.

Németh István, a Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke magyar gyógy-termálvizeink kiváló adottságait ismertette. Fürdőinkben évente 40 millió vendég fordul meg. A gyógyvizes kúra, mint termék, jelenleg alszik. A kiváló víz, kezelés és szálló sem pótolhatja az igazi gyógyüdülő jelleg hiányát, mely tekintetében a környező országok megelőzik Magyarországot. Gond a turisztikai fürdőbelépők magas áfatartalma, a fogyatkozó munkaerő, az önkormányzatok szűklátókörűsége, az innovációra rendelkezésre álló pénz.

Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója a gyógyfürdők, a gyógyvizes kezelések, a gyógyüdülőhelyek, a klaszterek fogalmi tisztázása mellett rámutatott a jelen gondjaira is. A gyógyfürdőkben a kifejezett gyógyászati célú tartózkodás messze elmarad ma a kívánatos időtartamtól, ez ma vendégenként alig három nap. A gyógyfürdőkúra nem divatos hívószó, az elnevezést és a marketinget változtatni kellene. Új koncepció, új arculat, új marketing kidolgozásához központi támogatásra lenne szükség, hiszen a környező országok komoly versenytársakká nőtték ki magukat.

Elismert gyógyfürdőink vendéghozó jelentősége nem eléggé közismert. A Balaton külföldi vendégéjszakáinak 40 százaléka Hévíznek és Zalakarosnak köszönhető. Egészében véve hangzatos jelszavak születnek, de a turizmus fejlesztéséhez szükséges irányitási, jogszabályi és-támogatási rendszer hiányos, nem rendszerelvű.