Egészséges a chipsadó - továbbfejlesztené az MNB
A nagy mennyiségben károsnak tekinthető hozzávalókat tartalmazó termékekre kivetett hazai népegészségügyi termékadó (NETA) költségvetési és fogyasztásra gyakorolt hatásait, valamint az MNB Versenyképességi programban a továbbfejlesztésével kapcsolatban javasolt intézkedéseit mutatja be vendégcikkében az InfoStarton Berta Dávid, a jegybank munkatársa.
Az idei évben körülbelül 20 százalékkal emelkedett általánosan a NETA-köteles termékkörök adóterhe, ugyanakkor az MNB javaslatai szerint van még tér az adónem fejlesztésére. A különadó egyes termékkörökre vonatkozó mértéke a legtöbb adónemmel ellentétben nem százalékban kifejezett adókulcsként, hanem egyösszegű adómértékként (lump sum) jelentkezik, ami az egyes termékek esetében fogyasztási egységekre, literre és kilogrammra vetítve került meghatározásra. Az adómértékek csak elvétve változtak az elmúlt években, de az idei évben sor került egy általános, hozzávetőleg 20 százalékos adóemelésre, ami az összes termékkört érintette, emellett újabb alkoholos italok kerültek a NETA hatálya alá.
Az MNB a 2019-ben megjelent Versenyképességi programban tett javaslatokat az adónem továbbfejlesztésére. A javasolt intézkedések egyik leginkább hangsúlyos eleme a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek további visszaszorítása. Az üdítőitalok esetében érdemes megfontolni az Egyesült Királyság példáját, ahol a tavaly bevezetett különadó sikeres volt a gyártói receptúrák megváltoztatásában. A hazai NETA módosítható lenne a brit sávos módszerhez hasonlóan, de a két országban tapasztalható eltérő vásárlóerő és árszínvonal figyelembe vételével. Az Egyesült Királyságban az üdítőitalok 100 ml-re vetítve 5 gramm cukortartalomig adómentesek, majd 5 és 8 grammnál emelkedik az adó mértéke. Magyarországon csak 8 gramm a sávhatár, ezért célszerűnek tartjuk egy újabb alsó sáv bevezetését, ami alacsonyabb cukortartalom alkalmazására ösztönözheti a gyártókat, ahogyan az Egyesült Királyságban már az adónem bevezetését megelőzően történt.
Az adóteher sávossá alakítása alkalmazható lenne az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében is. Jelenleg a különadó csak 25 gramm hozzáadottcukor-tartalom felett fizetendő, és ezen érték felett az adómérték egységes összegű. Javasoljuk az adóteher sávosítását, amit például 10, 25 és 50 grammos határokkal lenne célszerű kialakítani, ahol az adó mértéke a 2019-es szint, vagyis 160 forint 50, 100 és 200 százaléka lenne. Egy ilyen módosítás a gyártók jelentős részét az egészségesebb recept használatára motiválhatná azáltal, hogy termékük egyáltalán a NETA alá (pl. cukrozott joghurtok) vagy adott esetben a progresszívebb kulcs alá esne (pl. mogyorókrémek). Célszerűnek tartanánk továbbá a NETA további kiterjesztését a környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügyi hatásokkal járó pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására. Ezen felül érdemesnek tartjuk megfontolni a népegészségügyi termékadó bevezetését a magas zsírtartalmú ételekre, húskészítményekre, valamint a helyben készített magas cukor- vagy sótartalmú termékekre.
Összefoglalóan a hazai népegészségügyi termékadó bevezetése sikeresnek tekinthető, de a kedvező tapasztalatok alapján tovább is fejleszthető. A különadó kivetésének hatására mind a fogyasztók, mind a gyártók igyekeztek alkalmazkodni, ami a forgalom csökkenésével, az átlagárak emelkedésével, és a káros összetevők mérséklődésével párosult az első években. A NETA emellett jelentős költségvetési bevételt eredményezett, ami a tavalyi évben meghaladta a 40 milliárd forintot. Az MNB Versenyképességi programja a sikeres adónem továbbfejlesztését javasolja az adóalap kiterjesztésével és az adómértékek sávosításával a jobb célzottság érdekében.
