Dohányzás ellen az adóemelés a leghatékonyabb

  Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében és 3500 embert veszítünk el passzív dohányzás miatt. A dohányosok közvetve és közvetlenül mintegy százmilliárd forint veszteséget okoznak a magyar államnak – a többi között ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik nemrégiben közzétett vizsgálatából.
   A Világbank becslése szerint egy 10 százalékos, az egész világra kiterjedő dohányáremelés hatására körülbelül 40 millió dohányos szokna le a dohányzásról, és ennél is több embert tántorítana el a rászokástól. A szervezet szakértői állítják: a dohánytermékek adójának emelése a leghatékonyabb dohányzásellenes intézkedés.

A GKI munkatársai által készített, Világbanki adatokra támaszkodó tanulmány szerint a cigaretta kiskereskedelmi árának 10 százalékos emelése egy közép-kelet-európai országban a keresletet 6 százalékkal, a dohányzással összefüggő halálozást pedig 1,5 százalékkal csökkenti. Ezek alapján senki nem kételkedhet abban, hogy a dohányzás elleni küzdelem leghatékonyabb módja az adóemelés, amely úgy növeli a költségvetés bevételeit, hogy közben javítja a lakosság egészségi állapotát is.
   Tompa Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint az uniós országok évről évre gyarapodó adóbevétele ellenére a dohányzás súlyos gazdasági terhet ró a tagországokra; a dohányzás által okozott károk visszafogott becslések szerint is elérik az évi 98–130 milliárd eurót. A Magyar Dohányipari Szövetség adatai szerint 1998 és 2003 között a cigaretta jövedéki adótartalma 114 százalékkal növekedett, az állam cigarettaeladásból származó jövedékiadó-bevétele pedig több mint 200 százalékkal, 72,8 milliárd forintról 151,5 milliárd forintra emelkedett.
   A GKI legutóbbi, 2004-es becslése alapján, Magyarországon a dohányszektorból származó állami bevételek elérték a 244 milliárd forintot, míg a dohányzás társadalmi költségei – amelyek 343–358 milliárd forintot tettek ki – másfélszeresen haladták meg azt. Ebből körülbelül 210 milliárd a közvetett, a halálozás miatti, a fennmaradó összeg pedig a közvetlen, a betegséggel összefüggő jövedelemkiesésből adódik. Az egyik legjelentősebb tétel a kiadási oldalon az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása.
   Egy korábbi, 2002-ben publikált vizsgálat során a két legfontosabb légúti, dohányzással összefüggő betegségcsoportnak – a légutak rosszindulatú daganatainak és a COPD-nek – az egészségügyi ellátórendszerre rótt terheit mérték fel a kutatók. Eszerint 2002-ben dohányzás miatt, idő előtt 9944 beteg halt meg Magyarországon; 7145-en tüdőrákban, 2799-en pedig COPD következtében. A dohányzás okozta tüdőbetegségek orvosi ellátása legalább 15,2 milliárd forintjába került az államnak: a tüdőrákos betegek után több mint 7,4 milliárd forintot, a COPD-sek ellátása miatt pedig több mint 7,7 milliárdot fizettek ki a szolgáltatóknak.
   Azt, hogy mennyibe kerül a passzív dohányzás, külön is felmérték a GKI munkatársai; a belélegzett füstmennyiséget otthoni, szórakozó- és munkahelyi bontásban, a jelen lévő aktív dohányosok számának becslésével ítélték meg. Bár a passzív formával kapcsolatban csak négy fő betegségcsoportot vettek figyelembe és kihagytak néhány kisebb költségvonzatú kórképet – ezért a számítások eredményét maguk is alulbecsültnek tartják –, az adatok így is megdöbbentők. Egy év alatt 2300-an haltak meg passzív dohányzás következtében Magyarországon – túlnyomórészt az otthoni füst miatt –, és összességében a passzív dohányzás további 20 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
   Tompa Tamás mindenképp a dohánytermékek adótartalmának növelését szorgalmazza. Mint mondja, ez az egyetlen olyan beavatkozás, amelyről maguk a dohánygyártók is elismerik, hogy hatékony fogyasztáscsökkentő eszköz. Ez egyébként elkerülhetetlen is; Magyarország az Európai Uniótól 2008. december 31-ig kapott haladékot az uniós direktívák bevezetéséhez, ami a cigaretta jelenlegi adótartalmának 16, a cigaretta fogyasztói árának 11 százalékos növelésével jár majd, és a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján 2181 dohányos életét mentheti meg.