Digitális transzformáció az egészségiparban
Az egészségügyi rendszerek globális szinten számos kihívással néznek szembe, mint például a növekvő költségek, a klinikai munkaerőhiány, a változó pácienselvárások, az idősödő népesség, írja a digitalhungary.hu.
A fenti problémák kezelésében, enyhítésében és megszüntetésében már jelenleg is kiemelt szerepe van a modern technológiáknak, amelyek jelentősége a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának kutatásából. A hazai egészségipar digitális fejlesztései előtt álló legfőbb korlátozó tényező a saját fejlesztési források hiánya.
A digitális eszközök segítenek áthidalni az ellátási hiányosságokat, bővítik a hozzáférést, személyre szabottabb kezelést tesznek lehetővé és megszüntetik a földrajzi akadályokat. Az egészségügyi rendszerek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális és főként a mesterségesintelligencia-alapú átállásra, hogy megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, kezeljék a munkaerővel kapcsolatos kihívásokat, csökkentsék a költségeket és javítsák az ellátás általános minőségét.
A Századvég Konzorcium és az IVSZ-Digitális Vállalkozások Szövetsége együttműködése során kidolgozott ágazati digitalizációs mérési módszertan segítségével végzett felmerés (46 hazai egészségipari vállalkozás válaszai) alapján a megkérdezettek kevéssé rendelkeztek határozott elképzeléssel az egészségipart jellemző digitalizációs trendeket illetően, ugyanakkor minden ötödik válaszadó szerint a hazai piac szinkronban van a világtrendekkel.
A beérkezett vélemények szerint a hazai egészségipar digitális fejlesztéseinek fő hajtóerejét a hatékonysági megfontolások, a versenyképesség megtartására/erősítésére való törekvés, továbbá a megrendelői elvárások jelentik. A korlátozó tényezők körében a legtöbben a saját, illetve az állami/uniós fejlesztési források hiányát jelölték meg. A megkérdezettek szinte egyáltalán nem érzékelik problémaként az IT-s, illetve a digitális értelemben magas szinten felkészült szakemberek hiányát.
A kutatásba bevont vállalkozások harmadánál az 1 százalékot sem éri el a teljes portfólión belül a digitális termékek vagy szolgáltatások súlya, valamint a digitális tevékenységek árbevételen vagy hozzáadott értéken belüli aránya – a válaszadók negyede ugyanakkor az 50 százalékot meghaladó kategóriába sorolta saját vállalkozását.
