RADAR-CNS-projekt
Depresszió ellen okostelefon
Ötéves kutatóprogramot indítottak európai és amerikai szervezetek, hogy okostelefonokkal és viselhető digitális eszközökkel távolról monitorozzák a központi idegrendszer betegségeiben szenvedő pácienseket – írja a GyártásTrend.
A begyűjtött adatok elemzésétől a betegek életminőségének és a kezelés hatékonyságának javítását várják, de az eredmények új terápiák kidolgozását és a megelőzést is segíthetik – írja a GyártásTrend.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) és az Egyesült Királyság közegészségügyi szolgálatának (National Health Service) adatai szerint világszinten a depresszió több mint 350 millió ember életét keseríti meg, epilepsziában mintegy 50 millió, sclerosis multiplexben 1,3 millió ember szenved.
RADAR-CNS (Remote assessment of disease and relapse – Central Nervous System) néven ezért Európa legnagyobb egészségügyi PPP- (public private partnership) kezdeményezése, a köz- és a versenyszféra szereplőit tömörítő Innovative Medicines Initiative (IMI) kutatóprogramot indított, hogy felmérje, az okostelefonok és a viselhető eszközök segítségével miként követhető távolról a központi idegrendszer említett betegségeiben szenvedő páciensek állapotának alakulása.
A digitális technológiával megvalósított, folyamatos monitorozás minden eddiginél teljesebb és részletesebb képet fog adni a betegek állapotáról. A begyűjtött adatok elemzése várhatóan olyan információkkal szolgál majd, amelyek alapján az orvosok még azt megelőzően változtathatnak a kezelésen, hogy a páciens egészségi állapota romlana, így megelőzhetik a visszaesést.
– Robbanásszerűen nőtt az adatmennyiség, amelyet viselhető digitális eszközökön és okostelefonokon keresztül gyűjthetünk a páciensekről – mondta Matthew Hotopf professzor, a londoni NIHR Maudsley Biomedical Research Centre igazgatója, a RADAR-CNS társvezetője. – Pusztán azáltal, hogy pontosabb információval szolgálnak, ezek az adatok hozzájárulhatnak az ellátás javításához. Szerencsésebb esetben azonban segíthetnek felismerni a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy egy beteg hamarosan bajba kerülhet, és klinikai kezelésre szorulhat. Egy depressziós személy viselkedése például már azt megelőzően megváltozhat, hogy állapotának súlyosbodását észlelné, rosszabbul alhat, vagy egyre kevesebb dologgal végezhet, passzívabbá válhat a visszaesést megelőző hetekben. A viselhető eszközökre épülő digitális technológiával távolról, folyamatosan monitorozhatjuk a betegek állapotát, így időben észlelhetjük az ilyen változásokat. Projektünkben azt vizsgáljuk, hogyan élhetnénk ezzel az óriási lehetőséggel.
Kezdettől fogva maguk a páciensek is részt vesznek a RADAR-CNS-programban, segítenek a kutatóknak a monitorozás szempontjából legfontosabb tünetek azonosításában, valamint annak eldöntésében, hogy a magánélet védelmét és az adatbiztonságot is szem előtt tartva a technológiát miként lehet elfogadható, jól használható módon alkalmazni.
