Dél-amerikai leletek
2006. augusztus 01. 00:00
Érdekes részletek tárultak fel Dél- Amerika népeinek távoli múltjából. A kutatók egyre inkább úgy vélik, hogy egykor nagyra hivatott, meglehetősen kifinomult társadalmak éltek az Amazonas vidékén. Történetükről nagyon kevés az ismeret és a lelet, mivel ritkán építkeztek kőből. Nemrég viszont hatalmas kőtömbökből álló rendszert fedeztek fel.
127 darab, egyenként többtonnás, földbe ásott kőre bukkantak a régészek. Stonehenge-re gondolva ebben is rendszert igyekeztek keresni. Találtak is: a kőtömbök a téli napforduló időpontjának meghatározását segítik. Az ugyanott kiásott kerámiatöredékeket kétezer évesnek találták.
Stonehenge-t idézi egy másik friss, dél-amerikai régészeti felfedezés is, amelyre Peruban bukkantak, az Andok lábánál. A föld alól kiásott templom korát 4200 évesre becsülik, ami megegyezik Stonhenge- ével. Ez a nyugati féltekén talált legrégibb „csillagászati obszervatórium”. Az ásatást Robert Benfer, az amerikai Missouri Egyetemről nyugdíjba vonult régész vezette. Nagy, erős érzelmeket kifejező kőfejeket találtak. A segítségül hívott fizikus elemzéséből kiderült, hogy a fejek és más tárgyak elhelyezése nem véletlenszerű. Az általuk bezárt szögek csillagászati időpontok meghatározását teszik lehetővé: a napkelték irányát mutatják a napfordulók és napéjegyenlőségek idején. Benfer szerint a templomot a vetés idejének meghatározására használták.
127 darab, egyenként többtonnás, földbe ásott kőre bukkantak a régészek. Stonehenge-re gondolva ebben is rendszert igyekeztek keresni. Találtak is: a kőtömbök a téli napforduló időpontjának meghatározását segítik. Az ugyanott kiásott kerámiatöredékeket kétezer évesnek találták.
Stonehenge-t idézi egy másik friss, dél-amerikai régészeti felfedezés is, amelyre Peruban bukkantak, az Andok lábánál. A föld alól kiásott templom korát 4200 évesre becsülik, ami megegyezik Stonhenge- ével. Ez a nyugati féltekén talált legrégibb „csillagászati obszervatórium”. Az ásatást Robert Benfer, az amerikai Missouri Egyetemről nyugdíjba vonult régész vezette. Nagy, erős érzelmeket kifejező kőfejeket találtak. A segítségül hívott fizikus elemzéséből kiderült, hogy a fejek és más tárgyak elhelyezése nem véletlenszerű. Az általuk bezárt szögek csillagászati időpontok meghatározását teszik lehetővé: a napkelték irányát mutatják a napfordulók és napéjegyenlőségek idején. Benfer szerint a templomot a vetés idejének meghatározására használták.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!