Deja vu

Magyarországon a nyolcvanas évek óta probléma, hogy az emberek születéskor várható élettartama és egészségi állapota rosszabb, mint azt az ország gazdasági fejlettsége indokolná. A helyzeten javítani szándékozó első, Kertai Pál professzor nevéhez köthető népegészségügyi program 1994-ben készült el, de nem valósult meg. Ugyanez mondható el a Kökény Mihály, majd Mikola István nevéhez köthető programokról is, egyetlen megszorítással: utóbbi mintegy folytatásaként az Országgyűlés öt éve csaknem teljes konszenzussal fogadta el a Johan Béla népegészségügyi programot, de ez sem jelentett határozott politikai szándékot és a sokak által remélt, megfelelő finanszírozás is elmaradt. Az elmúlt években annak ellenére nem látszik előrelépés, hogy útjára indították a nők lakossági szintű méhnyak- és mammográfiás szűrését. A vizsgálatokon kevesen vesznek részt (előbbiről a magánorvosoknál megjelenők adatszolgáltatásának elmaradása miatt nincs is információ), a vastag- és végbélszűrés mikéntjéről pedig még mindig vita van a szakemberek között, bár mint azt Falus Ferenc országos tiszti-főorvos elmondta: a nemrégiben befejeződő modellértékű vizsgálat előzetes adatai alapján valószínűleg javasolják majd a székletvér-szűrés kiterjesztését.
Miként az egészségügyi bizottsági tagjai utaltak rá, a megelőző programok szétforgácsolódni látszanak, az ezzel foglalkozó szervezetek között nem megfelelő a koordináció, mintha a túl sok gazda között elveszne a figyelem. Mint arra például Csáky András (MDF) többedszerre is felhívta a figyelmet, szocialista képviselőtársával közösen sem sikerült elérniük, hogy a ceglédiek Kerepestarcsa helyett járhassanak saját kórházukba mammográfiára, hiszen ott is van szakember és berendezés egyaránt. A szervezési anomáliák mellett nagy gond, hogy az alkoholproblémák megelőzésével alig foglalkoznak ma Magyarországon - figyelmezettek többen, így Béki Gabriella (SZDSZ) és Schvarcz Tibor (MSZP) is, s – egyelőre legalábbis – annak a modellkísérletnek az eredményeit sem hasznosítják, hogy szakorvosok helyett az erre felkészített védőnők is vehetnének a nőktől a kenetet.
Bár a testület elnöke nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy deja vu érzése van,  a felsorolt gondok rendre ismétlődnek, a korábbiakhoz képest idén jelentős változás van a megelőzésre-szűrésre és ezek kommunikációjára jutó összegekben. A szaktárca költségvetésében 2008-ban 810 millió forint van erre a célra, s tavalyról is felhasználhatnak 430 milliót. Ezen felül ebben és a következő évben mintegy 13,5 milliárd forint érkezhet az Egészségügyi Világszervezettől, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében is mintegy 10 milliárd forint értékben lesznek kiírható pályázatok. Az egészségügyi bizottság májusban mindenesetre nyílt napon szeretné megvitatni az érintett tárcákkal és szakemberekkel, mi minden történt a program elmúlt öt éve alatt. Kökény Mihály, a testület elnöke azonban addig is a kormány segítségét kéri. A többi közt arra hívja fel a kabinet figyelmét, hogy rendezni szükséges a hányattatott sorsú Országos Addiktológiai Intézet helyzetét, valamint, hogy módosítani kellene a jogalkotási törvényt annak érdekében, hogy valóban minden törvény megszületése előtt végezzenek egészséghatás-tanulmányt.

k. a.