Dédelgetni kell a csecsemőket
Könnyebben megküzdenek az élet nehézségeivel azok a felnőttek, akiket pár hónapos csecsemőkorukban anyjuk elhalmozott szeretetével, írja a Journal of Epidemiology and Community Health.
Az egyesült államokbeli Rhode Island szövetségi államban, 482 személyt vizsgáltak a kutatók, akik összehasonlították nyolchónapos csecsemők anyjukhoz fűződő viszonyát értékelő adatokat a már felnőtt, 34 éves alanyok különböző tesztekkel mért érzelmi viselkedésével az 1990-es években.
Igazolni akarták azt az elfogadott nézetet is, hogy a kisgyermekkortól megtapasztalt szoros érzelmi kapcsolatok később szilárd alapot jelentenek az élet adta problémák legyűréséhez. Az eddigi vizsgálatok a gyermekkori emlékekre épültek, és nem az élet első éveiben folytatott kutatásra – emlékeztetnek a tanulmány szerzői.
A nyolchónapos csecsemők és anyjuk interakciójának minőségét pszichológus értékelte, aki egyrészt az anya érzelmi és figyelmi reakcióit jegyezte fel, amikor a csöppséget fejlesztési teszteknek vetették alá, másrészt annak reakcióját saját teljesítményére. Az osztályozás – amely az 1960-as évekre nyúlik vissza – a negatívtól a szívélyesen át a túlzóig terjedt.
Tíz esetből csaknem egyben a pszichológus alacsony anyai érzelmi szintet jegyzett fel a csecsemő iránt. Az esetek 85 százalékában az érzelmi szint szokványos, és 6 százalékában magas volt.
A kísérleti alanyokat 34 éves korukban a szorongásról, az ellenséges érzületről és a dühről, valamint az általános rossz közérzetről (a káros stresszről) tanúskodó tünetek listája alapján tesztelték.
Arra a megállapításra jutottak, hogy szociális helyzettől függetlenül, azoknál volt a legalacsonyabb a szorongás, az ellenséges érzület és a rossz közérzet szintje, akik nyolchónapos korukban sok szeretetet kaptak anyjuktól.
Érdekes módon, nem volt különbség azok között a gyerekek között, akik kevés vagy szokásosnak minősülő szeretet kaptak. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a megfigyelt mintában nem voltak igazán negatív interakciók.
Meglátásuk szerint mindez megerősíti, hogy még a legkorábbi tapasztalatok is befolyásolhatják a felnőttkori életet. A korai negatív emlékek „látens sebezhetőségeket okozhatnak” – jegyzi meg a tanulmány. A kutatók ezért úgy vélik: a hatékonyság érdekében a gyermekjóléti intézkedések terén jóval korábbi életkorokat kellene megcélozni, hogy megakadályozzák a negatív tapasztalatok bevésődését.
- MTI -























